Önkormányzatok a családok szolgálatában - részletes beszámoló

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) „A családok szolgálatában” című konferenciasorozatának ötödik állomása a Nagycsaládosok Országos Egyesületével (NOE) közös szervezésben szeptember 4-én zajlott a Parlamentben.

Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke köszöntőbeszédében néhány példát említve – babakocsis futás, faültetés, babazászló, fecskeházak, gyermekek mozgásszervi fejlesztése – hangsúlyozta: a pályázaton bemutatott jó gyakorlatok a kiírás előtt is léteztek, tehát a résztvevőket elsősorban nem a díj motiválta, hanem az a felismerés, hogy annak a településnek és országnak van közössége és jövője, ahol a családok jól érzik magukat, ezért aktív tagjai lesznek a helyi közösségeknek és többen vállalnak gyermeket is. Mint mondta, a pályázat célja kiemelni, megmutatni és elismerni ezeket a jó példákat. Hangsúlyozta: a helyi családbarát intézkedések az önkormányzatok és a helyi közösségek közötti kölcsönös bizalomnak köszönhetően születnek meg.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntőbeszédében párhuzamot vont a Duna másik oldalán szeptember 5-6-án megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcs, mint elmélet, és a Parlamentben, a „világ legszebb munkahelyén” zajló rendezvény, mint a magyar modell gyakorlata között, hozzátéve: reméli, hogy a Demográfiai Csúcs is eredményez majd gyakorlati javaslatokat a magyar törvényhozás számára. Mint mondta, nagy szükség van az önkormányzatok tapasztalataira, a gyakorlatban kipróbált, a valóságban is helytálló, családokat segítő kezdeményezéseire. Hozzátette: a pályázatokat olvasva felmerült benne egy családbarát kislexikon kiadása az olyan jó gyakorlatok, programok összegyűjtésére és bemutatására, mint például a babazászló, a komatál vagy a babafaprogram, amelyet terjeszteni lehetne az egész országban, hiszen, mint mondta: a jó családbarát programokat ismertté kell tenni az egész Kárpát-medencében.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára így fogalmazott: Magyarország csak akkor lehet családbarát, ha az önkormányzatok is azok. Elmondása szerint családalapítási, gyermekvállalási kérdésekben döntőnek tartja, hogy a kormányzati döntéseken túl a családok helyben hogyan tudják megszervezni az életüket, családbarátnak tartják-e azt a települést, ahol élnek. Ebben az önkormányzatok megkerülhetetlen szereplők – hangsúlyozta, hozzátéve: számtalan példaértékű, családok igényeihez igazodó kezdeményezés létezik, amelyek a gyermekvárást, a munka és magánélet egyensúlyát és a különböző generációkat támogatják, kiemelve a diák-közmeghallgatást és személyes kedvenceként a babafaprogramot. Szerinte a díj jelentősége az elismerésen túl az, hogy bemutatja a jó gyakorlatokat a széles nyilvánosságnak.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára így fogalmazott: a polgármesterség nehéz feladat, mert aki ezt elvállalja, többnyire problémákkal, konfliktusokkal találkozik, és csak ritkán pozitív visszajelzésekkel – esetleg csak ötévente választáskor, vagy valamilyen külső szervezet, szemlélő értékelésekor. Szerinte a NOE pályázata egy jó lehetőség arra, hogy az önkormányzatok egymáshoz mérjék magukat és megismerjék egymás jó gyakorlatait. Mint mondta, az állam nem akar beavatkozni a családok működésébe, nem akar átvenni tőle szerepeket, ugyanakkor az állam és az önkormányzatok terepet kell, hogy biztosítsanak a helyi ötletek, készségek, tehetségek kibontakoztatásához. Szerinte az önkormányzatok pontosan tudják: alapvető társadalmi érdek, hogy a családok a lehető legjobban működjenek, ezért feladatuk, hogy az állammal karöltve anyagi és szellemi biztonságot teremtsenek számukra. Kiemelte: óriási feladat hárul az államra és az önkormányzatokra abban, hogy a szülők nyugodtan merjék a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban hagyni gyerekeiket. Ha a családok jól érzik magukat, az az egész településen látszik – zárta beszédét.

A rendezvény első részét a NOE Családbarát Önkormányzat pályázatának díjátadója zárta, amelyen tizenhat település kapott elismerést, három kategóriában: 5000 fő és alatti települések (Csepreg, Csomád, Felsőörs, Lébény és Ópusztaszer), 5000 fő feletti települések (Berettyóújfalu, Érd, Mezőberény, Nagykőrös, Szigetszentmiklós, Tata, Vác) és a fővárosi kerületek (Terézváros, Újbuda, a XVI. kerület és Csepel).


A rendezvény második felében Fűrész Tünde, a KINCS elnöke ismertette: „A Családok szolgálatában” sorozatuk mottója: a családok védelme és támogatása nemcsak az állam, hanem az önkormányzatok, a civil és egyházi szervezetek, a média és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladatuk. A díjátadóra utalva így fogalmazott: a díjak magukért beszélnek; a magyar önkormányzatok elkötelezettek a családok mellett, vagyis hogy helyben, saját településeiken gyarapodjanak, hiszen tudják, hogy rajtuk keresztül erősödhetnek meg a helyi közösségek. Kiemelte: manapság sokan támadják a családokat, azt állítva, hogy a gyermekvállalás felelőtlenség és nem előremutató, pedig „családok nélkül nincs jövő, sem helyi, sem pedig nemzeti jövőkép”. Mint mondta, Magyarország szerencsés helyzetben van: az önkormányzatok számíthatnak az államra és viszont, és e kölcsönös egymásrautaltság és együttműködés eredménye a számtalan családbarát intézkedés, mint például a bababarát támogatások, a családok otthonteremtési kedvezménye, a bölcsődefejlesztések, a Család és Karrier Pontok. Beszéde végén kiemelte az önkormányzatok, mint családbarát munkáltatók szerepét.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke ismertette a magyar önkormányzatok szövetségi rendszerét. Kiemelte, hogy a szövetségek célkitűzése közös: az önkormányzati érdekek védelme és az önkormányzati szféra fejlesztése. Hangsúlyozta: a magyar lakosság több mint 60%-a városban él, így a falvak az elöregedés és elvándorlás problémáival küzdenek, melyek kezeléséhez állami támogatásra van szükségük. Különböző magyar és nemzetközi statisztikák (népességszám alakulása, idősek aránya, gyermekes családok jövedelmi helyzetének változása) ismertetése után az önkormányzatok legnagyobb költségvetési tételeinek (pl. működési költség, helyi adók) alakulását mutatta be, kiemelve, hogy az önkormányzatok támogatására szánt költségvetési előirányzatok folyamatosan nőnek, végül ismertette a 2008 óta működő Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programot.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kovács Gábor, Lébény polgármestere, T. Mészáros András, Érd polgármestere, Dr. Molnár László, Újbuda alpolgármestere és Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke voltak. A résztvevők a családbarát önkormányzatok tevékenységét járták körbe. Takács Bence moderátor azt kérte a résztvevőktől: győzzék meg, mint képzeletbeli egygyermekes családapát, hogy költözzön hozzájuk családjával, majd célzott kérdéseket tett fel nekik.

Mészáros András ismertette: Érd óriási léptékben fejlődő település, ameddig a '90-es években 40 ezren, most 70 ezren lakják (évente 1000-1200 fővel vannak többen és a betelepülők főleg fiatalok), így 10 év múlva várhatóan elérik a 90-100 ezer főt, tehát számukra „a családbarátság nem marketingkérdés, hanem kötelező feladat”. Ezt igazolandó, elmondta: idén a 17. általános iskola és az ötödik gimnázium alapjait teszik le. Szerinte nagyon fontosak a középiskolák, hiszen ott válnak a kiskamaszok fiatal felnőtteké, azonban nem szabad csak a fiatalokra koncentrálni, figyelni kell az idősekre is. Jó gyakorlatként kiemelte az ifjúsági önkormányzati rendszert. Mint mondta, a város legfőbb kihívása a közösségépítés, hiszen naponta 30 ezren ingáznak Budapestre, ezért kellenek a kézilabdacsapat és az úszók (például Milák Kristóf) sikerei, és ezért tartja jó ötletnek a Szomszédünnepet is. Míg máshol összesen van három játszótér, mi évente építünk ennyit, de sosem elég – mondta, hozzátéve: a lakosságszám növekedését követő gazdaságfejlesztés még nincs megoldva, ezért a közeljövőben szeretnének létrehozni egy tízezres nagyságrendű ipari parkot.

Szabó Róbert így fogalmazott: ami Magyarországon érték, az náluk adottság. Mint mondta, a gazdasági fejlesztés eredményei látványosak, így itt az ideje a családokra figyelni, tudatosan hangsúlyt fektetni az élhetőségre, hogy „aki itt felébred, azt érezze: jó helyen van”. Az önkormányzatok működéséhez nagyon kellenek a civil szervezetek, és kell a kölcsönös bátorítás – mondta, hozzátéve: Heves megyében százból 15 önkormányzat aktív és családbarát, de a többit is motiválni kellene valahogyan.

Kovács Gábor elmondása szerint Lébény egy nemzeti park határán fekszik, van egy román kori temploma, és 10-12 percre van az autópálya, amely révén könnyű a munkába járás a közeli autógyárba. A 3.200 lakosú településnek évente minimum 30 újszülöttje van, idén várhatóan 41 lesz. Az ún. lébényi modellt egy kirakóshoz hasonlította, ahol először a sarkokat (iskola, óvoda, bölcsőde), majd a kereteket kellett kirakni és mostantól jöhetnek a részletek. Feladatként megnevezte az idős-ellátás fejlesztését, ami „még nem igazi”.

Dr. Molnár László elmondta, hogy a 150 ezer lakosú Újbuda polgármesterének és két alpolgármesterének összesen tíz gyermeke van, és náluk minden megtalálható, még nemzeti park is (Sashegy). Kiemelte: különböző családos programjaikat nem az íróasztalnál ülve találják ki, hanem a civil szervezetekkel együttműködve. Minden évben tartanak egy előadás-sorozatot, amelynek mindig van családi aspektusa is, legutóbb a drogmegelőzés témában. A babakocsis sétájuk egyben városüzemeltetési kérdés is, hiszen a kismamák közben összegyűjtik a problémákat. A családbarátság egy egyértelmű és átgondolt városvezetési stratégia része kell, hogy legyen, és a most kapott díj ennek a folyamatnak a része, a korábban megkapott Idősbarát Önkormányzat és a Fogyatékosságbarát Önkormányzat díjak után.

Antal-Ferencz Ildikó

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. Oldalaink böngészésével elfogadja ezt. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Részletes információ Értem