Sikeres roma nők, nőnapi könyvbemutató, kiállítás és szakmai konferencia - részletes beszámoló

Nőnap alkalmából rendhagyó eseménynek adott otthont a Kopp Mária Intézet: a „Roma nők egymás közt” könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitót a „Sikeres roma nők” szakmai konferencia követte.

A KINCS és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent interjúkötet a roma identitás női aspektusát tárja elénk, 12 sikeres roma nő történetén keresztül. A könyvben bepillantást nyerhetünk az egyes emberi életutak mögött húzódó társadalmi folyamatokba és láthatóvá válnak a hazai felzárkózáspolitika és családpolitika törekvései, eredményei - olvasható a kötetben Fűrész Tünde ajánlása. A kiállítást és az interjúkötetet méltatva a KINCS elnöke elmondta: a reflektorfénybe került asszonyok saját választott hivatásukban példaértékű sikereket értek el. A könyv olyan erős, elhivatott asszonyokat mutat be, akik eredményesek a szakmájukban, felelősséget éreznek önmagukon túl a környezetükért, kiállnak az értékek és a női jogok mellett is.

Az interjúkat Raffael Mónika, a KINCS kutató-elemzője készítette. A könyv szerkesztője óriási élménynek nevezte a kötet összeállítását, amelynek során közelebbről megismerhette a méltán elismert roma asszonyokat. Elmondta, hogy a gondolatébresztő beszélgetések bensőséges hangulatban zajlottak, a szereplők őszintén és nyitottsággal fordultak felé, miközben bölcsességükkel, identitásukkal, életcéljaikkal számtalan olyan kérdésre világítottak rá, amelyeket társadalmi szinten is érdemes végiggondolni.

A könyvben szereplő 12 roma nőről készült illusztrációt Kunhegyesi Ferenc roma festőművész alkotta. A képek nagyszerűen fejezik ki a kötet valamennyi interjúalanyára jellemző elszánt erőt és elhivatottságot. A művész szerint a férfiak köszönettel és hálával tartoznak a nőknek, akikben „megvan az a fajta mindenség, ami az anyaföldben. Belőlük csírázik ki az élet. A nőktől szebb dolog a földön nincs”.

A konferencián Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos „Úton - felzárkózó települések” című előadásában arról beszélt, hogy rendkívül fontos, hogy lehessen példaképeket állítani a kisebbség felnövekvő nemzedékének. Elképesztő tudások rejtőznek a roma asszonyokban, akik egész életüket családjuknak szentelik, ha kell, néhány ezer forintból képesek életben tartani a családjukat – mutatott rá a roma közösségben élő anyák rejtett tartalékaira. Ezt a tudást jól lehetne kamatoztatni, ha a közfoglalkoztatás keretei között például olyan munkákat végezhetnének, amelyben már járatosak - hívta fel a figyelmet.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára szakmai előadásában rávilágított, hogy a roma nők rejtett erőforrásai, kincsei az országnak, akik nem csak anyai szerepükben, hanem a munkában is jól helyt tudnak állni, ezért érdemes rájuk alapozni. Fontosnak tartja, hogy a roma nők valóban értékteremtő munkához jussanak, hogy saját példájukkal motiválni tudják gyerekeiket a tanulás és a munka terén is.
Példaként a „Nő az esély” programról beszélt, amely a kezdetek óta 1200-nál is több roma nőnek biztosított szakmát és munkát szociális területen. A helyettes államtitkár szerint ezek a roma nők, akiknek otthonról hozott ismereteire és gyakorlatára épít a program, hidat képezhetnek a nem romákkal, mivel a szociális intézményekben azokról gondoskodnak, akik mindannyiunk számára fontosak: idősekről, gyermekekről. „Az anyai tudás, a gondoskodás, ellátás egyetemes, az édesanyák között láthatatlan kapocsként van jelen, származástól függetlenül.” Egy családanya tehát az egész család jövőjét megváltoztathatja férjén, gyermekein keresztül - vélekedett. A kezdeményezés kapcsán egy előre nem látott folyamat is elindult: sok roma férfi is csatlakozott az eredetileg nőknek indított programhoz, akik szintén kitanulták a szakmát és be is váltak a szociális területen - ismertette a helyettes államtitkár.

Dr. Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke üzenetében kifejtette, hogy a könyv érzékletes és a nagyközönség számára is befogadható módon szólaltat meg olyan sikeres roma nőket, akik kitörtek a korlátaik mögül és megvalósították álmaikat. „Életükön keresztül mi is megtanulhatjuk mely tényezők vitték el őket a sikerhez, megismerhetjük mennyit számít az oktatás, a környezet, a család vagy éppen a barátok társasága. Felismerhetjük azokat a tényezőket, amelyek elősegíthetik akár általánosságban is a felemelkedést. Egy újabb siker a magyar roma együttélés egyre prosperáló valóságán.” – fogalmazott a politikus.

„A nők a legnagyobb erőforrásai a társadalomnak” – mondta el előadásában Dr. Lovászy László, a Miniszterelnökség stratégiai kutatásokért felelős miniszteri biztosa. Említett egy kutatást, amelynek középpontjában felsőfokú végzettséggel rendelkező cigány nők állnak. A megkérdezettek szerint, saját karrierjük sikerességét befolyásoló tényezők szempontjából nélkülözhetetlen a személyes motiváció, a család és a tágabb környezet támogatása, valamint a segítő programok megléte. Kiemelte, hogy Magyarországon, Európában egyedülállóan, 92 százalék fölötti a roma gyerekek közül az óvodai ellátásban részesülők aránya. Az iskolába kerüléskor érezhető hátrányok lefaragásában pedig meghatározó szerepe van a 2015-ben, 3 éves kortól bevezetett kötelező óvodáztatásnak.

Antal István, a KINCS Társadalmi Csoportok Kutatóközpont vezetője a szakterület kutatásait mutatta be. Előadásának témáját egyebek között a felzárkózó települések CSOK igénybevételeinek alakulása, az Intézet hivatáskutatása és a szakkollégiumokba való bejutásról szóló vizsgálat adta.

A rendezvény a „Roma nők egymás közt” kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyben az interjúkötet szereplői osztották meg személyes történeteiket. Raffael Mónika, a könyv szerkesztője, szintén diplomás roma nő, arról érdeklődött, hogy mi kellett ahhoz, hogy roma származású nőkként példaértékű sikereket tudtak elérni, mire a legbüszkébbek és sikerült-e a gyerekkori álmaikat megvalósítani?

A roma nők kendőzetlenül, bátran és büszkén beszéltek származásukról, családjukról, eredményeikről. Kiderült, hogy helyzetük, talán nem tér el nagyban nem roma társaikétól, annyiban azonban mégis, hogy életútjuk során, gyakran nem csupán az esetleges anyagi hátrányokkal, nehéz lakhatási körülményekkel, egyenlőtlenségekkel kellett megküzdeniük, hanem önmagában a roma létből adódó problémákkal, a roma - nem roma kultúra különbözőségeinek feloldásával és bizonyos fokig a társadalom elutasításával, ellenállásával is.

Megannyi sikeres nő, közös roma származással és hagyományokkal, egyesek egészen szegény sorból, mások átlag polgári családból jöttek: diplomata, divattervező, orvos, jogász, politikus, óvodapedagógus, szociálpolitikus - népszerű és hétköznapi hivatások, melynek művelői országos vagy épp világviszonylatban elismert szaktekintélyekké váltak. Eltérő személyiségű roma nők, akik mertek nagyot álmodni, mertek az életükkel kapcsolatban döntéseket hozni. Visszatekintve a bejárt életútra: erő és akarat kellett ahhoz, hogy megteremtsék maguknak azt a világot, amit gyermekfejjel elképzeltek. Tevékenykedjenek az élet bármely területén, az alkotómunka és a társadalmi hasznosság összekapcsolása jellemzi pályájukat. Legtöbbjük a családjára a legbüszkébb, az önazonosságuk megőrzése mindegyiküknél elsődleges, „nem megtagadni, hanem továbbvinni kell az identitásunkat és abból a lehető legjobbat kihozni” – vallják.

A kerekasztal-beszélgetés nyilvánvalóvá tette, hogy mindannyian példaképei romáknak és nem romáknak, férfiaknak és nőknek egyaránt.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. Oldalaink böngészésével elfogadja ezt. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Részletes információ Értem