A magyar családok a veszélyek korában is előre tudtak lépni
A magyarok többségének az életkörülményei a kihívásokkal teli elmúlt években is javultak – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb felméréséből. Jelentősen nőttek a jövedelmek, javult az életszínvonal és nőtt a magyarok elégedettsége az életükkel. Az emberek 71 százaléka pozitív változásokról számolt be a családja életében, és ugyanilyen arányban tapasztalták a lakóhelyük fejlődését is.
A coviddal, háborúval, energiaválsággal és az egész Európát sújtó gazdasági nehézségekkel terhelt időszak ellenére a magyarok többsége pozitív változásokat tapasztalt a saját életében az elmúlt évek során, valamint a családjukra vonatkozóan is előrelépésről számoltak be. A KINCS felmérése szerint 10-ből 7-en nyilatkoztak arról, hogy családjuk az elmúlt tíz évben tudott fejlődni, például új lakásba költözött, felújította otthonát vagy új autót vásárolt. Különösen magas volt ez az arány a gyermekesek körében, akik a legfőbb nyertesei az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek. Ezt a KSH adatai is alátámasztják, hiszen a családok előrelépését jól mutatja, hogy egy átlagos háztartás vagyona a „Miből élünk?” című adatfelvétel szerint 2023-ra 61,6 millió forintra nőtt, a gyermekes családok vagyona pedig még ennél is nagyobb, átlagosan 66,6 millió forint volt.
A jövedelmek alakulását is növekvő trend jellemezte az elmúlt tíz évben. A KSH adatai alapján 2015 és 2024 között az egy főre jutó jövedelem két és félszeresére emelkedett a családokon belül, a nagycsaládokban és az egyszülős családokban pedig még ennél is nagyobb mértékű volt az emelkedés. A KINCS felmérésében a többség a jövedelme növekedéséről számolt be, a kiskorú gyermeket nevelők és a nagycsaládosok az átlagosnál nagyobb mértékben.
Magyarországon a veszélyek korában sem esett vissza az életszínvonal, amit jól jelez, hogy 5-ből 4 ember arról számolt be, hogy most jobban vagy legalábbis ugyanúgy él, mint tíz évvel ezelőtt. A KSH adatai szerint a háztartások elégedettsége az anyagi helyzetükkel 5,3-ról 5,9-re, az élettel elégedettség pedig 6,1-ről 7,5-re nőtt 2015 és 2025 között. A legnagyobb javulás a fiataloknál és a házasoknál következett be, ami jól mutatja, hogy a családok jóléte széles körben erősödött 2015 és 2025 között.
Az elmúlt évek fejlődése ugyanakkor nemcsak a családok mindennapjaiban, hanem a települések szintjén is egyértelműen látszik. A KINCS felmérése szerint a megkérdezettek csaknem háromnegyede (72%) számolt be lakóhelye fejlődéséről. A települések fejlődését és az ott élők helyzetének javulását mutatja, hogy 2015 és 2024 között számottevően erősödött a települések adóerőképessége. 2,4-szeresére nőttek a helyi iparűzési adóból származó bevételek, az egy adófizetőre jutó SZJA-alapot képező jövedelem pedig 2,7-szeresére emelkedett.
A magyarok tehát mind jövedelmi, mind vagyoni helyzetüket tekintve jobb körülmények között élnek, mint egy évtizeddel korábban, amit a statisztikai adatok és a kérdőíves felmérések is alátámasztanak. A családok anyagi helyzetének erősödése mellett fejlődtek a települések, ezzel összhangban pedig javult az életszínvonal és nőtt az elégedettség a saját élettel. A magyar családok helyzete a veszélyek korában és a kihívások közepette is látványosan erősödött, ami a családok jelentős kormányzati támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg.
