Magyarországon nőnek lenni jó – konferencia
A Nemzetközi Nőnap alkalmából „Magyarországon nőnek lenni jó” címmel konferenciát tartottunk a KINCS-ben, ahol a Nők a közéletben című kerekasztal-beszélgetéseken női politikusok és közéleti szereplők osztották meg gondolataikat.
Fűrész Tünde köszöntőbeszédében kiemelte, hogy Magyarországon a nők számára számos olyan lehetőség áll rendelkezésre, amelyre az EU más országaiban nincs példa. A KINCS elnöke hangsúlyozta, hogy a családtámogatások, a munkaerőpiac, az oktatás, a közélet és az egészségügy területén is javult a magyar nők helyzete.
Az első kerekasztal-beszélgetésen a Kulturális és Innovációs Minisztérium női államtitkárai beszélgettek Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel, aki kiemelte: Magyarországon nemcsak nőnek lenni jó, hanem a nők miatt férfinak is. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium a hazaszeretet és a mindennapi patriotizmus minisztériuma, ahol a női államtitkárok kétharmados arányban képviseltetik magukat.
Dr. Koncz Zsófia kiemelte: Magyarországon jó nőnek és édesanyának lenni. A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy nőként és anyaként szerzett tapasztalatait munkájában is kamatoztatni tudja, így jobban felismeri a családok igényeit. Az elmúlt 15 év eredményei között említette, hogy a magyar családok biztonságos, kiszámítható környezetben élhetnek, amelyet a családtámogatási rendszer intézkedései tovább erősítenek. A munka és a magánélet összeegyeztetését pedig a bölcsődei rendszer segíti: ma már 1260 településen biztosítanak bölcsődék biztonságot az édesanyáknak.
Varga-Bajusz Veronika úgy fogalmazott: hazánkban a nők olyan biztonsági hálót kapnak, ami lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen választaniuk a karrier és a család között. A felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár elmondta: munkája során az eddig elért eredményei közül a Pannónia Ösztöndíjprogramra a legbüszkébb, valamint azokra a családügyi intézkedésekre, amelyek a gyermeket nevelő felsőoktatási hallgatókat támogatják.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a nők közösségszervező és problémamegoldó képességét méltatta. Az eddig elért eredmények közül kiemelte, hogy 2021-től minden önkormányzat számára kötelező közművelődési szakembert foglalkoztatni, valamint azt is, hogy a Kárpát-medencében több mint 1600 településen mintegy 15 500-an vesznek részt heti rendszerességgel különböző szakkörökön.
Kiss-Hegyi Anita elmondta, hogy jelenleg 25 országban 27 külföldi magyar intézet működik, amelyek élén fele-fele arányban állnak női és férfi igazgatók. A kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a külföldi magyar intézeteken keresztül a külföldiek szemével is rálátnak a magyar nők helyzetére, és tapasztalataik szerint a külföldiek véleménye kifejezetten pozitív a magyar nőkről.
A Fűrész Tünde moderálásával zajló kerekasztal-beszélgetésen Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke arról beszélt, hogy női politikusnak lenni összetett feladat: a parlamentben határozottságra van szükség, miközben fontos megőrizni a nőiességet és a családban betöltött szerepet is.
Kardosné Gyurkó Katalin a gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: női politikusként az egyik legfontosabb feladat a hiteles jelenlét, valamint a tapasztalatok összegyűjtése és továbbítása a döntéshozók felé. Véleménye szerint a nők érzékenysége segít abban, hogy a kimondatlan problémákat is észrevegyék – ennek köszönhetően valósulhatott meg például a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása és a háromgyermekes anyák SZJA-mentessége.
Fazekas Csilla szintén rámutatott, hogy a nőknek a családban betöltött hagyományos szerepük mellett közösségi és gazdasági szerepük is van. Budavár alpolgármestere szerint a női léthez kapcsolódó legfontosabb tulajdonságok – a közösségépítés, az empátia és a kompromisszumkészség – a közéletben is különösen értékesek.
