A háború egész Európában visszavetette a gyermekvállalási kedvet
Magyarországon többen házasodnak és több gyermek születése várható
Az elmúlt 15 év családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig javuló pályán volt. A háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet. A legfrissebb adatok szerint azonban Magyarországon nő a házasságkötések száma és a következő időszakban több gyermek születése várható.
Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. Hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt. A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4 és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek. A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.
A háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését. Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban. Ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra. 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának. Reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is.
Az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám csökkenés annak ellenére következett be, hogy ma már az Unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik. Hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát. Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok honos női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében 2 feletti a termékenységi arányszám. Magyarországon a termékenységi ráta meghaladja a többi V4 ország és a balti tagállamok gyermekvállalási mutatóit.
Történeti okokból (Ratkó-korszak, Bokros-csomag) Magyarországon hullámzó képet mutat a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma. A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15-49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent. A születések 90 százalékát adó 20-39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés. Ha a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett.
A születések számának visszaesése tehát részben előre látható volt. Az adottságok ellenére ugyanakkor pozitív irányt jeleznek előre az adatok arra vonatkozóan, hogy 2026-ban újra nőni fog az újszülöttek száma, hiszen az új vagy kibővült családtámogatási intézkedések (családi adócsökkentési program, otthonteremtési támogatások, pl. CSOK Plusz vagy Otthon Start Program) miatt egyre többen döntnek a gyermekvállalás mellett. Ezt a bizakodást alátámasztja, hogy tavaly már több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, nőtt a várandósságot megállapító ultrahangvizsgálatok száma, valamint 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert házasságban több gyermek születik, a házasság a gyermekvállalás „előszobája”. Mindezek a folyamatok 2026-ra trendfordulót vetítenek előre a születések tekintetében.
Az egész Európára, így hazánkra is jellemző demográfiai folyamatok miatt továbbra is változatlanul fontos a gyermeket vállaló és nevelő családok kiemelt támogatása, anyagi helyzetük javítása és lehetőségeik bővítése.
