Magyar családok helyzetének változása az EU-ban – 15 év eredményeit foglalja össze a KINCS kiadványa
Megjelent a Kopp Mária Intézet legfrissebb kiadványa, amely átfogó képet nyújt a magyar családok helyzetének alakulásáról európai viszonylatban, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a megélhetésre és a demográfiai folyamatokra. A „Magyar családok helyzetének változása 2010 után EU-s összehasonlításban” című kézikönyv bemutatja, hogy Magyarország az elmúlt 15 évben mekkora utat tett meg és milyen eredményeket ért el a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén.
A KINCS legfrissebb kiadványa olyan időszakot foglal össze, amelyben Magyarország társadalmi és gazdasági folyamatai látványos átalakuláson mentek keresztül. Az összehasonlító adatokból világosan látszik, hogy 2010 óta hazánk számottevő előrelépést tett a családok támogatása és a lakosság életszínvonalának javítása terén. Az Európai Unió legtöbb tagállamában a gyermekvállalási kedv visszaesett, hazánkban ugyanakkor 2010 és 2023 között a termékenységi ráta a legnagyobb mértékben 1,25-ről 1,55-re emelkedett. Míg az EU átlagában 13 százalékkal csökkent az ezer 15–49 éves nőre jutó születések száma, addig Magyarországon 9 százalékkal nőtt a szülőképes korú nőkre jutó születésszám. Idehaza már négyből három gyermeknek házasok a szülei, és továbbra is alacsony szinten maradt a külföldi édesanyáktól született gyermekek aránya. Ezzel szemben 16 EU-s tagállamban csökkent a házasságon belül született gyermekek aránya, és sok országban már minden harmadik-ötödik újszülöttnek külföldi származású az édesanyja.
A foglalkoztatottság az uniós országok közül hazánkban bővült a második legnagyobb ütemben, és egyre több kisgyermekes édesanya dolgozik a munkaerőpiacon. Míg 2010-ben a kisgyermekes, nagycsaládos nők közül mindössze minden hatodik dolgozott, 2024-re már tízből öten – ezzel Málta után Magyarország érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban. Az édesanyák munkavállalását jelentősen támogatják az uniós viszonylatban is kedvező bölcsődei díjak, ugyanakkor azok sincsenek hátrányban, akik a gyermekükkel szeretnének otthon maradni, hiszen hazánk biztosítja a leghosszabb fizetett gyermekgondozási időszakot az unióban.
A megélhetés terén is számottevő javulás figyelhető meg. A tartós szegénység kockázatát illetően hazánk a középmezőnyben helyezkedik el, a magyar érték közel harmadával kedvezőbb, mint az uniós átlag. Ugyancsak bíztató, hogy 2010 óta Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben azon gyermekes családok aránya, amelyek nem tudnak megbirkózni egy váratlan anyagi kiadással. Az előrelépés az otthonteremtés területén is látványos: mára az uniós országok közül Magyarországon a harmadik legmagasabb a saját tulajdonú otthonban élők aránya, és a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárakat az EU-ban, ami jelentős megtakarítást és kiszámíthatóbb mindennapokat biztosít a családok számára.
Magyarország tehát az elmúlt 15 év alatt számos területen az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe lépett, és teljesítménye az Európai Unió statisztikai hivatalának hiteles, összehasonlítható és objektív adatai fényében lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint amit sokan látni vagy láttatni kívánnak róla. Ezek az adatok is megerősítik, hogy a magyar családpolitika következetes bővítése és működtetése nemcsak a mindennapi életet tette kiszámíthatóbbá, hanem hozzájárult a népesedési mutatók javításához, a munkahely- és otthonteremtéshez, valamint a családok jólétének és anyagi biztonságának megerősítéséhez is.
https://www.koppmariaintezet.hu/books25/HU/2025/magyarcsaladok.pdf
