Várandósgondozás felsőfokon - 110 éves a Védőnői Szolgálat műhelykonferencia
A hungarikummá nyilvánított magyar védőnői szolgálat 110 éves fennállása alkalmából „Várandósgondozás felsőfokon” címmel műhelykonferenciát tartottunk a KINCS-ben, ahol előadóink a védőnői szolgálat történeti fejlődését, valamint a családok egészségéért és jólétéért végzett munkáját foglalták össze.
Köszöntőbeszédében Fűrész Tünde kiemelte: a várandósság nem teher, hanem áldott állapot, amelyben a védőnőknek kiemelt szerepük van, hiszen ők segítenek abban, hogy ez az időszak valóban örömteli legyen. Ez a szemlélet Magyarországon nemcsak a jogszabályokban tükröződik, hanem az ellátórendszerben és a családtámogatási rendszerünkben is megjelenik, amelyre az Egyesült Államokban is példaként tekintenek. A KINCS elnöke jelezte, hogy a családtámogatási rendszer kifejezetten támogatja a várandósság időszakát is, hiszen a családtámogatások nagy része - csecsemőgondozási díj, a családi adókedvezmény, a 30 év alatti anyáknak járó SZJA-mentesség, a babaváró vagy éppen a CSOK Plusz és a Falusi CSOK már a magzat 12 hetes korától igénybe vehető.
Dr. Rétvári Bence rámutatott, hogy az elmúlt években számos fejlesztés segítette a védőnők munkáját: a korábbi papíralapú várandósgondozási kiskönyvet felváltotta az elektronikus kiskönyv, amelyet már mintegy négymillió ember használ a telefonján, s amelynek köszönhetően sokkal több információ áll rendelkezésre, mint korábban. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy a védőnői szolgálat a vármegyei kórházak szakmai irányítása alá került, emellett a védőnők bekerültek a szakdolgozói bértáblába alá, így munkájuk anyagi megbecsülése is nőtt. Ez a fejlesztés a következetes családpolitikai szemlélet része, amelynek köszönhetően 2010 óta évről évre bővülnek a családtámogatások.
Koncz Zsófia kiemelte, hogy 2010 óta Magyarország egyedülálló családpolitikát valósít meg, amelynek egyik fontos pillére a védőnői hálózat. A családokért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar családtámogatási rendszert több ország – köztük az Egyesült Államok is – figyelemmel kíséri, sőt, a magyar babakötvény mintájára 2026-ban elindíthatják a „Trump-számlát”, amellyel az újszülöttek megtakarításait kívánják segíteni. Beszélt arról is, hogy jelenleg Európa legnagyobb családi adócsökkentési programja zajlik Magyarországon, amelynek köszönhetően másfélszeresére emelkedett a családi adókedvezmény, a CSED és a GYED adómentessé vált, és ebben a hónapban mintegy 250 ezer háromgyermekes édesanya kapja meg első, személyi jövedelemadó-mentes fizetését.
Dr. Surján Orsolya a védőnői hivatás történetét és a védőnői munka sokrétűségét mutatta be. Az országos tisztifőorvos rámutatott, hogy a területi védőnők a családok legfontosabb szövetségesei, akik egyszerre nyújtanak szakmai tanácsot, lelki támogatást és gyakorlati segítséget a gyermekvállalás és -nevelés teljes időszakában. A védőnők hidat képeznek az egészségügyi ellátórendszer és a családok között, miközben közösséget formálnak a hasonló korú gyermeket nevelő édesanyák között is. Dr. Surján Orsolya kitért az iskolavédőnők, a kórházi védőnők és a Családvédelmi Szolgálat áldozatos munkájára is, amelyek együttese teszi a magyar védőnői hálózatot igazi hungarikummá.
Várfalvi Marianna felidézte, hogy a védőnői szolgálat a kezdetektől a családok otthonában végzett személyes tanácsadáson alapult, a családok egyedi szükségleteire figyelve. A Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSzSz) elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma nincs olyan település, ahol ne lenne védőnő, és a szolgáltatás egészségbiztosítástól függetlenül mindenki számára elérhető. Kiemelte, hogy szövetségük családbarát fejlesztésekkel támogatja a családok egészségét és jólétét, például a Fitt a család – komplex életmód pilot program és a ReflectMom társasjáték révén, amely a 0–3 éves gyermekeket nevelő édesanyák lelki egészségét segíti.
