A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése nemzetközi vallásközi konferencia
2021 május és november között Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Biztosságának elnökségét. Ennek az időszaknak az egyik prioritása a vallásközi párbeszéd. Ezzel összefüggésben szervezett konferenciát az Egyházi és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Debrecenben, a Református Kollégiumban. A „XXI. századi morális kihívások: a család szerepe, életvédelem” című kerekasztal beszélgetésen Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke is részt vett.
„A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése” című szimpózium a vallási pluralizmus összetett kérdéskörét vizsgálta az interkulturalitás vonatkozásában. Az egymás mellett működő vallások közti metszéspontot keresve a konferencia a következő témákra fókuszált: a közös értékek (az európai civilizáció értékrendjének vallási alapjai, kiemelve a lelkiismereti és vallásszabadságot), a vallások és felekezetek közös felelőssége (a vallások szerepe Európában), rejtett és nyílt vallásellenesség Európában, illetve a XXI. századi morális kihívások (a család szerepe, az életvédelem kérdése, a jog és erkölcs kapcsolata). A kongresszuson magyarországi kormányzati és egyházi tisztségviselők, az egyházi és világi tudományosság, illetve a közélet magyar és nemzetközi képviselői vettek részt.
A rendezvény nyitó napján köszöntőt mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke; Dr Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke és Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke.
Október 14-én Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára; Dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, illetve Dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nyitotta meg a konferenciát, majd előadások következtek.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai civilizáció értékrendjének vallási alapjairól, a közös értékekről beszélt. Emlékeztetett rá, hogy harminc éve még igazak voltak Antall József korábbi miniszterelnök szavai, amelyek szerint "Európában az ateista is keresztény", mára azonban az Európai Unió intézményei által is terjeszteni kívánt korszellem célja ennek éppen az ellentéte. A nyugat-európai, politikai értelemben vett kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is – fogalmazott a miniszter.
Megjegyezte, ma Bécstől Nyugatra egyetlen kereszténydemokrata miniszterelnöke sincs Európának, noha korábban, a még tizenöt tagból álló európai közösség idején a tagállami kormányfők többsége ehhez az értékkörhöz vagy pártcsaládhoz tartozott.
Igaz az is - folytatta -, hogy Közép-Európa, és ezen belül Magyarország szembe megy a jelenlegi európai korszellemmel, és bár például gazdaságilag és életszínvonalban felzárkózás szükséges a kontinens nyugati részéhez, minden létező politikai eszközzel el kell kerülni, hogy az ott tapasztalt "társadalmi fejlődés" menjen végbe Közép-Európában is.
Délután az egyik kerekasztal-beszélgetés témája a „XXI. századi morális kihívások: a család szerepe, életvédelem” volt, ezen Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója; Marc Fromager, a Mission Ismérie franciaországi katolikus szervezet igazgatója, a Szükséget Szenvedő Egyház - ACN - franciaországi szervezetének volt igazgatója; Hekli Katalin, a Rákospalota-Óváros Református Egyházközség lelkipásztora és Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke vettek részt. A beszélgetést Dr. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára moderálta.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, hogy a hagyományos családi értékek örökkévalók, még akkor is, ha vannak időnként diszfunkciók a családokban. A családi értékek jelen vannak Magyarországon, és az Európai Unióban is. Utalt a KINCS és a Századvég közös kutatására, amelyből kiderült, hogy a magyar az egyik legcsaládcentrikusabb nemzet: Magyarországon a megkérdezettek 90 százaléka nagyon fontosnak tartja a családot, de az európai emberek többsége számára is értéket képvisel.
Kiemelte, hogy a családnak óvó-védő szerepe van, amely a történelem viharaiban is biztonságot adott nekünk. Ma Magyarországon családbarát munkahelynek lenni presztízst jelent, nagycsaládban élni trendi. A családokat támogató intézkedések ugyan anyagi jellegűek, de ennek az az üzenete, hogy hazánkban a család érték.
Fűrész Tünde kihangsúlyozta, hogy a magyarok hisznek a házasságokban, hiszen az elmúlt 10 évben duplájára nőtt a házasságkötések száma, ez pedig a gyermekvállalás előszobája. A termékenységi ráta 24 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb az EU-ban. A KINCS elnöke Luther Márton gondolatával zárta beszédét: az üdvösséghez vezető legtökéletesebb út, ha felelősséggel és szeretetteljesen neveljük a gyermekeinket.
Forrás: MTI
Fotó: Szatló Gábor
