A család ereje olyan érték, ami védelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is

„A náci önkényuralmi rendszer és a kommunista diktatúra áldozatai ugyanolyan fájdalmakat szenvedtek el, és mindkét diktatúra családellenes volt” - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A XX. századi totalitárius diktatúrák családrombolása címmel rendezett konferencián a Kopp Mária Intézetben.

Rétvári Bence szerint a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének napja (1939. augusztus 23-a) jelképe annak, hogyan tudott kiegyezni Hitler és Sztálin. A náci és a kommunista eszmék követői azért tudtak érdekeik mentén kiegyezni egymással, mert ugyanazokat a polgári keresztény értékeket vonták kétségbe, tagadták azokat - mondta az államtitkár a Szabadságvédő Alapítvány rendezvényének megnyitóján.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a barna és a vörös diktatúra is családellenes volt, mert tudták, az alapvető értékeket a családban lehet megtanulni. A családellenességre példaként említette, hogy arra buzdították a gyerekeket, jelentsék fel szüleiket, ha otthon a rendszert kritizálják.
Rétvári Bence szerint „minden szélsőséges ideológia családellenes; a barna is, a vörös is és a szivárványos is", csak az eszközeik mások. Úgy vélte, a szélsőséges ideológiák szerint a családot fel kell számolni és másfajta társadalmi együttélési formát kell létrehozni. Közölte, a kormány fontos feladatának tartja a családok, az ahhoz kapcsolódó értékek megóvását, megerősítését; a családtámogatási rendszer ennek az értékválasztásnak a következménye.

A legutóbbi költségvetésben 2309 milliárd forintot biztosítottak a családok támogatására, míg ez az összeg a jelenlegi kormányzás előtti utolsó elfogadott büdzsében csak 960 milliárd volt - ismertette. Azt mondta a támogatási rendszert a sokféle élethelyzetre tekintettel alakították rugalmassá. Hozzátette: jelenleg 33 féle támogatási forma létezik és ezek közül húszat az elmúlt tíz évben vezettek be, egy részüket sarkalatos törvénybe építették. A javuló demográfiai adatokra, a növekvő gyermekszámra utalva úgy fogalmazott: ilyen megfiatalodó hét hónapja generációk óta nem volt Magyarországnak.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy a diktatúrák borzalmainak máig tartó hatásai vannak, ugyanakkor jó hír, hogy a család ereje önmagában olyan érték, ami védelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is.

Közölte, a Ratkó-korszaknak, majd az azt követő abortusz-liberalizációnak ma is érzékelhetők a negatív hatásai a népesedési helyzet alakulásában. Szerinte ma Magyarországon nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ne szenvedett volna a fasizmus vagy a kommunizmus bűneitől, példaként ezek között kitelepítéstől, állásvesztéstől, vagy a továbbtanulástól való megfosztástól.

Dr. Molnár Balázs, a KINCS stratégiai elnökhelyettese a kommunista diktatúrák család és értékrombolását vázolta föl.

Hajnáczky Tamás, a KINCS kutató-elemzője a cigány családokat érintő szelekciós mechanizmusokat ismertette a Kádár-korszak CS-lakás (csökkentett konfortfokozatú) programjában. 

A kerekasztal-beszélgetésen gróf Nádasdy Borbála írónő, a történelmi Nádasdy család tagja, Nagyné Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke és Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója a témához kapcsolódó személyes élményeiket osztották meg. A világjárvány miatt Böjte atya internetes kapcsoláson keresztül mondta el gondolatait. A kerekasztal résztvevői szerint emlékezni és a hiteles történeteket továbbadni kötelességünk.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. Oldalaink böngészésével elfogadja ezt. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Részletes információ Értem