Rendszerváltás a generációk szemével - Prof. Dr. Lánczi András és Lánczi Tamás, apa-fia KINCS Est

A rendszerváltás 30. évfordulójához kapcsolódó KINCS Est vendégei Prof. Dr. Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és fia, Lánczi Tamás, politológus voltak. Apa és fia arról meséltek, hogy ki mit hozott otthonról és ennek fényében, hogyan látták a 30 éve zajlott rendszerváltást. Süveges Gergő házigazda moderálásával bepillanthattunk a vendégeknek a korszakról alkotott személyes élményeibe, szó esett családi indíttatásról és körbejártuk, hogy mi magyarok, mit vártunk és mit kaptunk a rendszerváltozástól, de nem maradt el a határon túli kitekintés sem.

Vendégeinktől megtudhattuk, hogy otthon, családi körben véleményt formáltak ugyan, de nem politizáltak. A Corvinus Egyetem rektora elmondta, hogy ’89-ben az események kiváltó okai intellektuálisan nagyon foglalkoztatták. Távolságtartással figyelte, hogy mi zajlik a világban és azon belül mi hol helyezkedünk el. Meglátása szerint nem lehetett pontosan érteni az események folyását, mindenkinek másmilyen benyomásai voltak. Fia az akkori időszakot értékvesztett állapotnak nevezte és azt szeretné, hogy egyetlen gyereknek se kelljen átélnie, amit ő és kortársai akkoriban: eltűntek a felnőttek az életükből, mert mindenkinek másod, harmad állásokat kellett vállalnia, megrendültek az erőviszonyok, a tanári tekintély fellazult. „Gyerekfejjel megéreztük és felnőttfejjel megértettük” -így fogalmazott.

A rendszerváltás versus rendszerváltozás vitája még ma is időszerű. Kijelenthető, hogy valóban lezajlott egy alkotmányos változás, ami elmozdulást jelentett egy más intézményrendszer kialakítása irányába. Lánczi András legfontosabbnak a közösségben felhalmozott tapasztalat átörökítését tartja.

Az est vendégei elmondták, hogy abban az időszakban a magyar társadalom többsége tele volt naiv várakozásokkal. Egyeseknek személyes szabadságélményt jelentett, bekapcsolódhattak a globális értékláncok által termelt javak fogyasztásába, de voltak olyanok is, akiknek tönkrement az életük. Csupán 2010-re ébredtünk rá, hogy valójában mi is történt.

A mentalitásról szólva: a 80-as évektől kezdve, a kisebbrendűségi érzés rafinált táplálása uralta a közgondolkodást. Az akkori elit saját egzisztenciáját átmentve odadobott mindent, magyar „brandet”, tudást, amelyek azután örökre elvesztek.

A politológus Lánczi Tamás igazi problémának azt tartja, hogy a mai tizenéves nemzedéknek kevés fogalma van a rendszerváltásról, és nem is érdekli őket az. A kommunizmus szüremkedik vissza, tetszetősen újramesélve, átcímkézve a harminc éve történteket, amire a fiatalok többsége vevő. Álláspontja szerint ezen a téren óriási a felelősségünk.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. Oldalaink böngészésével elfogadja ezt. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Részletes információ Értem