Roma nők, gyerekek, családok-szakmai konferencia a Romák Világnapja alkalmából

A konferencia kiemelt célja, hogy a társadalmi felzárkózás régi és új felelőseit megszólaltassa, és az eddigi eredményeknek és a jövőbeli intézkedési terveknek nyilvánosságot, színteret teremtsen-hangsúlyozta köszöntőbeszédében Dr. Pintér Sándor belügyminiszter. Beszámolt arról, hogy a 2010 óta tartó felzárkózási politika a különböző minisztériumok hathatós együttműködésének, az indított projektek, intézkedések sokrétűségének köszönhetőn számos sikert, előrelépést könyvelt el. Bejelentette, hogy a szakpolitikáért felelős terület, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság 2019. május 1-jétől átkerül a Belügyminisztérium településfejlesztési szakterületéhez. Illetve, hogy a jövőben Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke tölti be a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos pozícióját. Hangsúlyozta, hogy a lakhatás, a településfejlesztés, a területi szempont érvényre juttatása az egyik legfontosabb kulcsa a társadalmi felzárkózásnak.

Dr. Székely János, szombathelyi megyéspüspök nevelőszülőknél felnőtt roma lány esetén példázva, a szeretet jelentőségét hangsúlyozta az ügyben. Véleménye szerint Isten előtt valamennyien egyenlők vagyunk. A boldog élhető világ megteremtését emelte ki, valamint kitért arra is, hogy az egyházak huzamosabb ideje együttműködnek e téren a kormánnyal, céljaik közösek a romaügyi területet illetően.

Balog Zoltán, romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos, visszatekintve az elmúlt évekre megállapította, hogy számos eredményt tud felmutatni az ország a romaügy területén, statisztikákkal támasztotta alá az elmúlt évek eredményeit. Kiemelte Farkas Flórián és Járóka Lívia e téren végzett jelentőségteljes munkásságát.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke személyes hangvételű előadásában a tiszabői és a tiszaburai roma lakosság mindennapi nehézségeit mutatta be. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem a „jóléti erkélyről” kell tekinteni az ott élők gondjaira, hanem a helyszínen megjelenni. Egyúttal leszögezte azt is, hogy az ott dolgozó szakemberek legégetőbb problémája az eszköztelenség, amelynek pótlása már önmagában elindítja a változást. A felemelkedés egyik lehetőségét a helyszínen folytatott munkában és minőségi termékek előállításában látja.

Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy a romák és a nem romák együttélése hazánkban több százéves múltra tekint vissza és nem szabad, hogy a szegénység, vagy az ismeret, az elfogadás hiánya szakadékot képezzen. Kitért arra is, hogy a társadalmi felzárkózás politika a romákat valamennyi területen és életszakaszukban segíti a felemelkedésben, kezdve a Biztos Kezdet Gyerekházakkal, az Esélyteremtő óvoda programmal, a Tanoda programokkal, egészen az Útravaló programig, vagy a Roma Szakkollégiumokig. Hangsúlyozta a terület együttműködő partnereinek nélkülözhetetlen szerepét: Roma Koordinációs Tanács, egyházak, civilek, roma nemzetiségi önkormányzatok, egyetemek, tudományos szereplők és nagyvállalatok. Egyúttal a roma nők, feleségek és édesanyák kiemelt szerepére is felhívta a figyelmet, bízva további együttműködésükben. Végezetül megjegyezte, hogy a Helyettes Államtitkárság Belügyminisztériumba kerülése újabb lehetőségeket kínál: „Együtt kezdtük az út elején, közösen valósítjuk meg, együtt folytatjuk.”

Járóka Lívia, európai parlamenti képviselő videóüzenetében kiemelte a kormány és a magyar társadalom elkötelezettségét a szegénység felszámolása és a romák felemelkedése mellett. Az Európai Unió „egyesülve a sokféleségben” jelmondatával amellett érvelt, hogy a magyarországi roma népesség az európai közösség szerves alkotóeleme, a magyar társadalmat is színesíti. Hét pontban összegezte a tennivalókat a szegénység felszámolása és a roma népesség integrációja érdekében, melyeket úgyszintén az Európai Uniónak is ajánl. Elsősorban a szisztematikus telepfelszámolást jelölte meg célként, egybefűzve az oktatásra, duális képzésekre hangsúlyt helyező esélyteremtő programokkal. Elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés visszaállítása elengedhetetlen a leszakadó térségekben és a roma tehetségprogramok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonított a nővérképzésnek. Célszerűnek tartja a CSOK népszerűsítését is a hátrányos helyzetű térségekben, valamint képzési és átképzési programok elindítását. Végezetül a digitális eszközök felhasználásának a lehetőségeire és ezen a téren az eddig megtett lépéseknek tulajdonított kiemelt szerepet a szegregáció visszaszorításában.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke arról beszélt, hogy 2018 júliusában fogalmazódott meg az igény, hogy az Intézet keretein belül is foglalkozzanak a romák helyzetével, azon belül az intézmény profiljába illeszkedő részterületekkel. Így 2018 novemberében létrehozták a Romaügyi Kutatóközpontot, amely számos területen kezdett munkába. Kiemelte, hogy a kormány családpolitikai döntéseinél a felzárkózás is előtérbe került, a családpolitikának számos olyan intézkedése van, melynek kedvezményezettjei a romák is. A roma nők kiemelt szerepét hangsúlyozta, hiszen a család lehet az egyik alapja a felemelkedésnek, melyhez nem csak anyagi, hanem szellemi támogatást is szükséges nyújtani.

Antal István, a KINCS Romaügyi Kutatóközpontjának vezetője előadásában a Központi Statisztikai Hivatal becslésére hagyatkozva rávilágított arra, hogy a roma népesség több mint fele községekben él, valamint felhívta a figyelmet a roma és a nem roma lakosság eltérő korfájára. A foglalkoztatásra fókuszálva kiemelte, hogy a romák rátája az elmúlt években határozottan emelkedett, majd az úgynevezett hőtérkép mutatóin keresztül is kedvező folyamatokról számolt be. Szintén a KSH becslésén alapuló „roma kötődésű” településeken a CSOK igénybevételével kapcsolatos vizsgálat eredményeit összegezte. Elmondta, hogy 54 vizsgált településen 341 szerződést kötöttek, valamint az ezeken a településeken élő igénylők számos tekintetben más mutatókkal rendelkeztek, mint az országos átlag. Területi eloszlásukat tekintve kimutatták, hogy nagyrészt ezek a községek a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon helyezkednek el.

A „Nő az esély” kisfilm kihangsúlyozta többek között a roma nők foglalkoztatottsági arányának 2010 óta tartó javulását.

A folytatásban a területen dolgozó szakemberek jógyakorlataikat mutatták be.

Dr. Lakatos Szilvia, a Khetanipe Egyesület elnöke a már közel húsz éves múltra visszatekintő pécsi egyesület céljait és munkásságát ismertette, a korai fejlesztéstől kezdve a komplex telepprogramon át.

Oláhné Balogh Tímea, a Roma Láng Egyesület elnöke a több mint egy évtizede, egy határmenti, hátrányos helyzetű településen működő szervezet tevékenységét mutatta be. A kezdeményezés elsődleges célja a roma kultúra népszerűsítése és két tanoda működtetése. Számos kiemelt eseményen, rendezvényen vettek részt, mint a Campus Fesztivál, vagy a Debreceni Virágkarnevál.

Balogh Mariann, hagyományőrző oláh cigány családból származó nagyecsedi óvónő, személyes hangvételű előadásában elmondta, hogy a nagyszülőknek kiemelt szerepe volt a pályaválasztásában. Több diplomásként kijelentette, hogy az értelmiségivé válás nem jelenti a roma hagyományok és identitás elvesztését.

A Van Helyed Alapítvány vezetője, Bódis Kriszta a kezdetektől egészén napjainkig terjedően mutatta be az ózdi alapítvány tevékenységét. Az elvek és a cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, továbbá arra, hogy egymásra épülő, komplex programokra van szükség.

A Tündérkert Biztos Kezdet Gyerekház vezetője, Gergely Jánosné, Mátészalka vonzáskörzetében elhelyezkedő Nyírcsaholy hátrányos helyzetét és elszigeteltségét emelte ki. Beszélt a Gyerekház indításának kezdeti nehézségeiről. Kitartó munkájuk eredményeképpen napjainkra egyre több család lesz bevonva a kezdeményezésbe.

Varga Erika, a Romani Design alapítója elmondta, hogy céljuk a roma identitás vizuális megjelenítése. Egyúttal arra is kitért, hogy önmagában nem elég a roma hagyományokat népszerűsíteni, befogadó közeget is szükséges generálni. Felhívta a figyelmet a roma nők nélkülözhetetlen szerepére a roma népesség helyzetének a megoldásában.

Dr. Czibere Ibolya, a Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Politikatudományi és Szociológiai Intézet intézetigazgató-helyettese, egyetemi docense előadásában a falusi szegénységben élő nők munkaerőpiaci helyzetét befolyásoló tényezőkre, a tradicionális lokális környezet hatására fókuszált. A munkavállalást befolyásoló tényezők között több hatást is kiemelt, így a tradíciókat, az eredményesség-eredménytelenséget, a gyermekvállalást és a partnerkapcsolatokat.

Repelik Anikó, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ intézményvezetője beszámolt arról, hogy huszonnyolc telephelyen, huszonhárom lakásotthonban, hétszázkilenc gondozási helyen végzik mindennapi tevékenységüket. A látókörükbe került gyermekek szükségleteinek a kielégítésén túl számos programot, szabadidős foglalkozást szerveznek. Mindezeken felül tehetséggondozás terén is körültekintően járnak el, a roma kultúra, nyelv és hagyományok ápolását is segítik.

Maszlag Fanni, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának doktorandusza, a roma nők három generációjának a metszetében a viseletre, a nyelvre és a családon belüli szerepre fókuszálva tárta fel a generációk közötti identitásmintázatokkal járó belső és külső feszültségeket.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. Oldalaink böngészésével elfogadja ezt. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Részletes információ Értem