Civilek a családok szolgálatában
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett „A családok szolgálatában” című hateseményes konferenciasorozat második rendezvényére december 14-én került sor. Rétvári Bence miniszterhelyettes után a civil, női és családszervezetek képviselői számoltak be szerepvállalásaikról és a Családok évében szervezett programjaikról.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke, az esemény háziasszonya köszöntőjében így szólt: az egyházi szervezetek után a civil szervezeteket hívták meg, hogy bemutassák a magyar családok életét segítő sokrétű tevékenységeiket.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterhelyettese nyitóbeszédében elmondta: a kormány egyik legnagyobb feladatának tekinti a gyermekes családok anyagi biztonságának megteremtését, ezt azonban nem többlettámogatásokkal szeretnék elérni, hanem a gyermekes családok anyagi hátrányainak kiküszöbölésével. Egy 2010-es vizsgálatra hivatkozva elmondta, hogy két fő szegénységi okot találtak: a szülők szegénysége vagy a sok gyermek. Emlékeztetett: „Európa az üres bölcsők kontinense”, és a demográfiai problémára a különböző országok más válaszokat adnak. A magyar kormány a családok biztonságának erősítése és a gyermekvállalás ösztönzése mellett döntött, szemben a tömeges betelepítéssel. Az államtitkár ismertette az Eurostat legfrissebb kutatását, amely szerint Magyarországon jelentősen mérséklődött a szegénységi kockázat: 4,8 %-ról 2,9 %-ra csökkent a többgyermekesek és a gyermeket nem vállalók jövedelme közötti különbség. Elmondása szerint 2010 és 2017 között 131 ezerrel csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett, 18 éven aluli gyereket nevelő háztartások száma, ugyanezen időszakban pedig a felére csökkent azon családok száma, amelyekben hat év alatti gyereket nevelnek és a szülők jövedelme az átlagjövedelem 60 százaléka alatt van. Ezek alapján a miniszterhelyettes kijelentette: a gyerekvállalás érezhetően egyre kevésbé jelent anyagi kockázatot. Az állam sok mindent tehet, de kevés ahhoz, hogy a társadalom gondolkodását megváltoztassa – fogalmazott, majd így folytatta: a párok gyermekvállalással összefüggő félelmeinek legyőzéséhez az állam mellett a civilek segítségére is szükség van.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke ismertette a szervezet három alapfeladatát: közösségépítés, érdekvédelem és értékfelmutatás. Hiszünk abban, hogy nemzetépítési feladatunk van, ezért szeretnének példát mutatni a családoknak és a fiataloknak – tette hozzá, majd tájékoztatott arról, hogy az idén 31 éves szervezethez 12.321 tagcsalád tartozik, 250 helyi közösségük van és az átlagos gyermeklétszám 3,27 – tavaly 321 például „NOE-baba” született. A szervezet munkáját állandó jelleggel közel 500, de esetenként akár 1.500-2.000 önkéntes is támogatja; akik segítségével például idén 24 tonna tartós élelmiszert gyűjtöttek össze. Ismertette 2,5 éves elnökségének legfontosabb változásait: új munkatársakat vettek fel, a régiós titkárokat átképezték régióvezetőkké, új tagnyilvántartást vezettek be, 12.000 emailcímre küldenek hírlevelet kéthetente és bekapcsolódtak az online közösségi térbe (FB csoportjuknak 10.000 tagja van), több alulról jövő kezdeményezést tettek hagyománnyá (például Babaköszöntő Program, Nagycsaládos Bál) és számos minikonferenciát is szerveztek. Jövőbeli terveik: együttműködés a Nemzeti Versenysport Szövetséggel és a Nemzeti Művelődési Intézettel.
Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom elnöke kijelentette: édesanyja, Kopp Mária munkásságát folytatva, ötpárti támogatottságú, nem vallási-, hanem értékalapú, zömében önkéntesek támogatásával működő, társadalmi szervezetként népszerűsítik a házasságot és a gyermekvállalást. Programjaik során azt mérlegelik, hogy azok valóban elősegítik-e a kívánt gyermekek megszületését. Egyetemisták körében végzett kutatásaik szerint a megkérdezett fiatalok 90%-a házasságban szeretne élni, és átlagban 2,5 gyermeket terveznek, azonban ezen elképzeléseik különböző akadályokba (például az ismerkedési lehetőségek vagy a stabil párkapcsolatok hiánya) miatt nem valósulnak meg. Ezért a mozgalom szeretné a fiatalokat már egyetemista korukban „megszólítani”: ezért hozták létre a családbarát egyetem programot, ahol konkrét javaslatokat tesznek arra, miként lehet az egyetemi évek alatt gyermeket vállalni. Van társkereső estjük, nemrég szerveztek ún. Neonparty-t elsősorban egyedülállók számára, Család és karrier előadássorozatukban a munka és magánélet egyensúlyát elemzik, családbarát vállalat és családbarát kórházi osztály díjuk a családbarát intézményeket jutalmazza, jó gyakorlataikat népszerűsíti. Legújabb ötletük: gyermekrajz galériákat nyitnak, ahol különböző tematikákban rendszeresen lehet majd a gyermekeknek rajzolni, az anyukáknak pedig találkozni. A mozgalom értékeit képviselő mintaosztály indítását is tervezik egy általános iskolában.
Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (FICSAK) alapító-elnöke szerint két legfontosabb küldetésük a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása és az egészséges életmód népszerűsítése. Az előbbiben azért szeretnének segítséget nyújtani, mert szerintük a nők attól való félelme, hogy kiesnek a munkaerőpiacról erősen gátolja a gyermekvállalást, és utat mutatni a munkáltatók számára azért, mert szerintük a gyermekes édesanyák foglalkoztatása nekik is megéri, hiszen ők sokkal aktívabbak, jobban osztják be az idejüket. Ismertette: a FICSAK 11 helyszínen vesz részt Család- és Karrier Pontok működtetésében, ahol elsődleges cél az atipikus foglakoztatás népszerűsítése. A második küldetésükkel kapcsolatban beszélt arról, hogy a fizikai és a lelki egészség szorosan összefügg, és mivel nagy a szülők felelőssége abban, hogy a gyermekek is megszeressék a sportot, ezért rendszeresen szerveznek közös családi sportnapokat (Egészségpart Rendezvény), nemrég pedig közös gasztrokampányt indítottak a KidsOasis-szal.
Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány alapító-elnöke ismertette: az elmúlt években történt pozitív társadalmi tendenciák (jelentősen nőtt a házasságok és csökkent a válások száma) ellenére az egyszülős családok még mindig láthatatlanok, még mindig túl kevés szó esik róluk, pedig nagyon sokan vannak: míg 2001-ben a magyar népesség 7,3%-a élt egyszülős családban, 2011-ben már a 9,6%-a. Jelenleg Magyarországon körülbelül félmillió gyermeket nevelnek egyedül; a 300.000 család többségéből az apa, 40 ezerből pedig az anya hiányzik. Ezért a szervezet legfontosabb feladatának tekinti: hallatni a gyermeküket egyedül nevelők hangját a döntéshozók, a társadalom és a média előtt. Az idén május óta, kormányzati támogatással működő, Európában egyedülálló Egyszülős Központban jogi, pszichológiai és mediációs segítséget nyújtanak a traumák feldolgozásához, támogatják a munkába állást, mindennapi segítséget nyújtanak (korrepetálás, gyermekvigyázás, gyermekprogramok, nyaralás, táboroztatás), valamint közösséget építenek (felmérésük szerint az egyszülősek legnagyobb problémája az elszigetelődés). Programjaik azonban nemcsak az egyszülősöknek szólnak: támogatják a mozaikcsaládokat is, és igyekeznek megszólítani a különélő szülőket is, hiszen – mint mondta – minden gyermeknek szüksége van az apukájára és az anyukájára is, akkor is, ha a szülők nem élnek együtt; továbbá workshopokat, képzéseket szerveznek civil szervezetek, valamint szakmai rendezvényeket szakemberek számára. Munkájukat nyolc állandó munkatárs mellett 67 önkéntes is segíti.
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke ismertette: a 2001-ben 12 magyarországi és határon túli egyesület által alapított ernyőszervezetnek ma már 87 tagszervezete van; céljuk, hogy úrrá legyenek a demográfiai krízisen. Megjegyezte: a Köldökzsinór Program érzelmileg is nagyon sokat jelent a külhoni magyar családoknak. A 2019-es tervek között egy Kárpát-medencei tehetségkutató versenyt, egy ifjúsági prevenciós program elindítását lengyel mintára, a „Családra hangolva” régiós iskolai előadássorozatot, a felvidéki kezdeményezésű Magzatgyermek Világnapjának kiterjesztését a teljes Kárpát-medencére és egy életmese-pályázatot említett.
A rendezvény második részében nőszervezetek mutatták be magukat és programjaikat. A szervezetek képviselőinek előadása előtt Fűrész Tünde, a programsorozat háziasszonya egy körkérdést intézett hozzájuk: miért foglalkoznak a nőszervezetek a családokkal? Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke így válaszolt: a nő a család motorja; amilyen a nő, olyan a család, és amilyen a család, olyan a társadalom. Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke szerint ma már azért is meg kell küzdenünk, hogy egy nő és egy férfi alkot egy házaspárt és egy gyerekkel együtt egy családot. Ahol nincs család, ott nincs ország, nincs Európa, nincs semmi; és most nagyon komoly erkölcsi válságban vagyunk – figyelmeztetett. Porkoláb Gyöngyi, a Debreceni Kör Dáma Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők más típusú mintákat adhatnak át, mint a férfiak, ezért fontos, sőt elkerülhetetlen, hogy egy nőszervezet a családokkal foglalkozzon. Várfalvi Marianna, a Védőnőkért, Új Szülőkért és Újszülöttekért Alapítvány elnöke elmondása szerint ők mindenkit képviselnek, akivel a védőnők találkoznak, tehát a családok minden tagját. Kis Brigitta, a Pure program, Misszió a teljes értékű felnőttségért Alapítvány programvezetője így fogalmazott: ők a leendő nőket és családanyákat képviselik. Rengeteg energiát szánunk a szakmai életre való felkészülésre, de legalább ennyire fel kell készülni a családi életre is, hiszen egy házassághoz érett személyiségre van szükség – érvelt.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke ismertette a szervezet mottóját: Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!, és célját: a vidéki nők szerepvállalásának erősítése – tudásmegosztás, jógyakorlatok, események, együttműködések és platformok révén. Kiemelt területeik: élelmiszerbiztonság, egészségmegőrzés, agrárium, innováció. Hitvallásuk része a férfi és nő közötti szövetség, a generációk közötti tudásátadás és kommunikáció és az ún. tradinnováció. Küldetésünknek tartják a hagyományőrző és egyben értékteremtő női szerepvállalást. Munkájuk során hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kívánnak betölteni a nők és a döntéshozók közt, annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják. Elmondása szerint 2018-ban 30-nál több hazai és nemzetközi rendezvényt szerveztek, három CSAK (Család-Anya-Karrier) Pont helyszínt működtetnek.
Szőnyi Kinga tájékoztatott arról, hogy a polgári és keresztény értékrendet képviselő Magyar Asszonyok Érdekszövetsége az első magyar női (ernyő) szervezet. Legfontosabb feladatuk megvédeni a család fogalmát – közösségteremtés, hálózatépítés, szakmai konferenciák, kulturális események és jótékonysági rendezvények révén; ennek érdekében számos más női vagy nőket segítő magyarországi és határon túli civil szervezettel működnek együtt. Van kulturális, védőnői, sport, vidéken élek és vállalkozói tagozatuk. Projektjeik és programjaik három fő területe: a családok támogatása és a kiszolgáltatottak felkarolása; a hagyományőrzés és a magyarság összekapcsolása; a nők kiteljesedésének támogatása a munkában, családban és közéletben.
Porkoláb Gyöngyi elmondta, hogy a Debreceni Kör Dáma Egyesület mottója: Mindent lehet, de csak a jót szabad. Ismertette a 2016-ban útjára indított CSAK (Család – Anya – Karrier) egy nő?! programsorozatot, melynek célja, hogy elinduljon egy nyitott társadalmi párbeszéd a hagyományos női-férfi szerepek, a család, anya, nő, karrier viszonyrendszerének újraértelmezése kapcsán – interaktív foglalkozások révén, neves közéleti személyiségek közreműködésével. Elmondása szerint a CSAK mozaikszót újraértelmezték: Cselekvő – Aktív – Közösség. Az ehhez kapcsolódó új programsorozataik: a CSAK Design (kreatívipari és kézműves vásár és mentorhálózat), a Nem CSAK álom – te is lehetsz példakép (középiskolai roadshow, pályaorientáció, családon belüli kommunikáció és sztereotípiák témakörökben), a CSAK 1 est talk show (színházi előadások, szalonbeszélgetések női-férfi szerepekről, író-olvasó találkozók) és a Család-OK (Családok Országos Koncertje).
Várfalvi Marianna ismertette: a Védőnőkért, Új Szülőkért és Újszülöttekért Alapítványt a 1991-ben létrehozott Magyar Védőnők egyesülete alapította 1994-ben. A 100+3 éves védőnői hálózatról elmondta: 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2015-ben pedig bekerültek az ún. hungarikum-törvénybe. Elmondása szerint az Alapítvány hozzájárul a magyar védőnői hálózat korszerűsítéséhez, az egészséges életkezdéshez; célja a magyarság számbeli gyarapodásának elősegítése, a család, a koragyermekkor és a generációk közötti aktív érték- és mintaátadás, melynek érdekében számtalan egyesülettel működnek együtt a NOE-tól a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmon és a Férfisátoron át az Apa Akadémiáig, többek között az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel és a KINCS-csel is.
Kis Brigitta ismertetője szerint a Pure kétéves önismereti program kamaszlányok számára. A kamaszkor egy második születés, és a világban minden ötödik kamasz lelkibetegséggel küzd – figyelmeztetett; hozzátéve: a lányok önbecsülése jóval alacsonyabb, mint a férfiaké, nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen impulzusok érik őket ebben a kényes időszakban. Így fogalmazott: a lányokat a jövő munkaerőpiaci alakítóinak, a társadalom és a következő generáció szülőinek tekintik, számukra tudásátadást, szemléletmódot, személyes mintákat és közösséget nyújtanak. A testre, mint Istentől kapott ajándékra tekintenek, és az iskolától eltérően nem azt tartják értéknek, amit a fiatalok letesznek az asztalra; ebben a közösségben álarc nélkül képviselhetik önmagukat. A fiatalok megtanulnak felelősséget vállalni magukért és a Pure-közösség tagjaiért, így később képesek lesznek felelősséget vállalni a családjukért és a társadalmukért is. A Családok évében zajlott programjaik: Apa-lánya nap, Anya-lánya teaház, Nőiesség, férfi-női különbségek című előadás, Pure summer nyári tábor. Idei újdonságuk az Harmat Kiadó gondozásában megjelent Életvezető nevű keresztény női napló.
A rendezvény harmadik részében családszervezetek mutatták be magukat és programjaikat.
Ékes Ilona, az Európai Regionális Szervezet (ERGO) elnöke ismertette egyik legfontosabb projektjüket: a Teen STAR egy olyan fejlesztő-ismeretterjesztő tananyag, amelynek célja, hogy a fiatalok felismerjék a női és férfi termékenység jeleit, megértsék fizikai és érzelmi hatásait, és erősítse őket a szabad döntéshozatal felelősségének értékelésében. A Teen STAR-t sikeresen oktatják a világ számos országában általában heti egy órában, a 7-12. évfolyamos korosztály számára – mondta, hozzátéve: Ausztriában sajnos épp most tiltják be. Említette nemrég zajlott, Az internetes áldozattá válás határai és hatásai az egyénre és a társadalomra című, nagysikerű nemzetközi konferenciájukat; valamint a muravidéki Dobronakon tartott Kötődés – az éltető erő című rendezvényüket. Ismertette azokat a további területeket, ahol az ERGO aktívan tevékenykedik: háborítatlan szülés és szoptatás, emberi jogok, nők a nemzetgazdaságban, munka és család, gyermek- és ifjúságvédelem, áldozatsegítés, valamint bemutatta kiadványaikat és együttműködő partnereiket.
Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke elmondta: 12 éve dolgoznak a családok szolgálatában, jelenleg már négy közösségi térben–felismerve, hogy a gyerekek nehezen támogathatóak a családjaik nélkül, ezért az együttműködő közösségi erőre építve alkották meg intézményi programjukat. A Szülők Házában a gyermekek és a szülők közös térben, együtt lehetnek, közös tevékenységeik során együtt sajátíthatnak el ismereteket és megküzdési stratégiákat – fogalmazott. Legnagyobb projektjük a Kemény Dénes fémjelezte Tegyél jót, ülj mellém! program, ami azon a felismerésen alapul, hogy a gyermekotthonban élő fiataloknak is szüksége van a személyes jelenlétre és a személyre szóló figyelemre. Nem átnevelni akarják a fiatalokat, hanem segíteni, hogy érvényesüljenek – hangsúlyozta, és elárulta: tervezi a folytatást, Tegyél jót, állj mellém! címen. A programnak a célja nem az anyagi támogatás gyűjtése, hanem az, hogy önkéntesek, cégek egy-egy gyerek mellé álljanak és őt támogatnák, személyre szólóan a tanulmányaiban, sportban és hogy érvényesülhessen a munkaerőpiacon.
Krúdy Tamás, a Férfiak Klubja tagjaként ismertette a Bedő Imre által alapított férfi motivációs mozgalmat, amelynek mottója: „Állítsuk vissza a férfiak önbecsülését és sokszorozzuk meg a teremtő erőnket!” Elmondása szerint az alapító felismerte, hogy a városiasodással megszűnt a férfivá válás útja – vagyis az a tanult, mesterséges út, amely révén a férfiak megszerezték azt a belső erőt, amihez egy nő csatlakozni akart, és ami egy családot üzemeltetni tudott; amit kizárólag gyermekkorban és kizárólag egy másik férfitől lehetett megszerezni. Mint mondta: miközben a női felelősségvállalást megteremti maga a szülés, a férfiakét nem; míg a női mozgalmak megteremtették a saját női motivációkat, a férfiak esetében ez nem történt meg: a férfiak ma nincsenek otthon, és nincs tudásuk arról, hogy dolguk lenne a férfivé válás, valamit az, hogy ebben segíteniük kellene, hogy a fiaik is azzá váljanak. Feladatuk ezt a folyamatot újraindítani a városokban, közös beszélgetések (Kohó, Ötvös Műhely) és közös cselekvések (Apa-fia klubok, Apa-lánya körök, táborok) révén. További programjaik: Vállvetve Program, Kultúrát Apával, Férfi Felelősség Fája, tavaly alapított díjuk a Férfi Példakép – Gránit Oroszlán Díj, amit több kategóriában is kiosztanak.
Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ (EMK) igazgatója elmondta: 10 évvel ezelőtt Együtt az Életért nevű program révén segítettek a bajba jutott kismamákon, de mivel egyre több demográfiai és társadalmi kérdéssel kellett szembesülniük, ezért létrehozták az EMK-t, amellyel hidat építenek az emberek között: olyan alapigazságokat mondanak ki, amelyeket így az emberek könnyebben fel tudnak vállalni. Kulcsüzeneteiket különböző csoportokhoz juttatják el: például a demográfiai válság kapcsán sokszor, sok helyen nyilatkoztak, kiemelve: az emberi élet a fogantatás pillanatától a természetes halálig tart. Állandó műsoruk van a Kossuth Rádióban és a Mária Rádióban; rendszeresen megjelennek nemzetközi fórumokon, ilyen volt például az Egy közülünk (One of us), ahol európai és magyar embereket és döntéshozókat kapcsoltak össze. Foglalkoztatja őket a házasság fogalmának megerősítése (Apa-Anya-Gyermekek európai polgári kezdeményezés), az abortusz kérdése (amit az ENSZ reproduktív jog fedőnév alatt támogat, arra hivatkozva, hogy az élethez való jog magában foglalja a korlátlan abortuszhoz való jogot) és a szexuális nevelés kérdése (ők indították el a magyar CSÉN petíciót, szembeállva a családbarátnak nem mondható nemzetközi trendekkel).
Lehőcz Mónika, az Otthon Segítünk Alapítvány (OSA) elnöke bemutatta: 17 éve önkéntesek révén kisgyermekes családoknak segítenek ingyen, az ő kérésükre – nemcsak az országban, hanem határon túl is. Így fogalmazott: a kismamák öntudatossága nehezíti a segítségkérést, ugyanakkor a nukleáris vagy egyszülős családokban nem boldogulnak egyedül, különösen, ha ikreik vagy sérült gyermekeik születnek. Jellemzően kevesebb segítséget kapnak a családtól azok is, akik későn szülnek, vagy a szülőktől távol élnek. A kisgyermek érkezése eleve egy normatív krízis a család számára, ezt nehezíti a családi segítség hiánya, így egészen gyorsan felborulhat a családi egyensúly – hangsúlyozta. Az otthon segítés szemléletének lényege: nem probléma-, hanem családorientált: kiemelik, ami jól működik, a meglévő értékeket segítenek felismerni, és elősegítik a közösségekhez (például szülőtársakhoz) való kapcsolódást. Kiemelte: az 50 órás önkéntes képzés sok segítőnek a saját családi kapcsolatai rendezésében is segített. Az önkéntes szerepét a következő hasonlattal írta le: az önkéntes olyan, mint egy öreg, tapasztalt karó a fiatal és tapasztalatlan fa mellett; feladata az, hogy megerősítse a másikat (és nem fordítva), és ha ez sikerült, továbbálljon egy másik fa mellé, akinek szüksége van rá.
