Egyházak a családok szolgálatában
Egy hateseményes „A családok szolgálatában” konferenciasorozat nyitórendezvénye zajlott november 21-én a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)-ben, ahol vezető politikusok beszédei után a történelmi egyházak képviselői számoltak be szerepvállalásaikról, majd egyes egyházi szervezetek vezetői ismertették a Családok évében szervezett programjaikat.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár bejelentette: megbízott elnöki tisztsége helyett Fűrész Tünde immár a KINCS elnöke, megbízatása 5 évre szól.
A népesedési problémákkal folytatott küzdelem valójában az értékek küzdelme; és ez a küzdelem arról szól: képesek vagyunk-e kiállni a hagyományos családi értékek, az élet védelme mellett, képesek vagyunk-e nap, mint nap igent mondani rájuk – fogalmazott az államtitkár, majd köszönetet mondott azért, hogy e küzdelemben a kormányzat szövetségesekre talált a történelmi egyházakban. Megköszönte, hogy a történelmi egyházak évezredek óta következetesen képviselik ugyanazokat az értékeket, kiállnak az élet védelme mellett. Talán ennek is tudható, hogy soha nem látott szintre, 30 százalékkal csökkent az abortuszok száma az utóbbi években – mondta.
Novák Katalin háláját fejezte ki azért is, hogy a történelmi egyházak kiállnak a férfi és nő házassága mellett, növekvő mértékben vesznek részt a gyermekek nevelésében és az értékek közvetítésében. Megjegyezte: ma már többen kötnek házasságot, mint az elmúlt 20 évben bármikor, és míg 2000 és 2010 között 23 százalékkal csökkent, azóta 50 százalékkal nőtt a házasságkötések számra.
Az államtitkár megköszönte azt is, hogy a történelmi egyházak kiállnak a rászorulók mellett, részt vesznek az idősgondozásban, felkarolják a roma fiatalokat, és segítenek megtölteni tartalommal az egyházi ünnepeket. Elmondása szerint csak közösen, egymással összefogva lehet megvalósítani a családbarát ország kiépítését, ha minél több ember érzi szükségét annak, hogy ebben részt vegyen.
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos kifejtette: az Alaptörvényből is kiolvasható, hogy a család, a házasság a keresztény kultúra alapja. Az összetartozás legfontosabb értéke a hűség, a hit és a szeretet – mondta. Magyarország védi a házasság intézményét, a családot – jelentette ki, hozzátéve: a család és a házasság egy teremtési rend, mint ahogy az is, hogy a gyermek Isten ajándéka – és eszerint is kell bánni vele. Mindez olyan alapvetően tartozik hozzá az emberi együttéléshez, hogy bár a kontextusa változhat, de az alapvető konstrukción nincs jogunk változtatni, és nem is szükséges. Balog Zoltán emlékeztetett: Magyarország 2013-ban vezette be a hit és erkölcstan oktatását, aminek köszönhetően ma minden második gyermeket elérnek az egyházak, már hétéves korban. Hozzátette: az a cél, hogy minél több fiatal ezeknek az alapoknak megfelelően élje majd az életét.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár bejelentette: a központi közigazgatásban dolgozók házasságkötésükkor plusz 5 nap ajándékszabadságot kapnak. Beszédében úgy fogalmazott: nagy feladatot végzett a kormány az elmúlt nyolc évben, megváltoztatta Európa azon katasztrofális hozzáállását, miszerint aki sok gyermeket vállal, az felelőtlen, sőt bolond. Az államtitkár beszédében elsorolta az elmúlt nyolc év családokat érintő pozitív fejleményeit, és hozzátette: a következő nyolc év feladata az lesz, hogy az anyagi támogatások mellett a lelki és erkölcsi változások is megerősödjenek. Ennek kapcsán két dolgot emelt ki: az abortuszt és a meddőséget. Elmondta: az abortusz 30 százalékos csökkenését nem tiltással, hanem a társadalmi közgondolkodás átalakításával érték el. Fontos nyíltan beszélni erről a témáról, tudatosítani a fiatalokban, hogy már a magzat is egy élet, melynek elhajtása nem olyan, mint amikor egy kamasz pattanást nyom el a fején. A meddőség kapcsán megemlítette, hogy erről a témáról volt korábban egy vita, ami mára ellaposodott. Kijelentette: őszintén kell beszélni erről a témáról is, arról, hogy mi lehet az előzménye, és milyen válaszokat lehet rá adni. A meddőség kezelésével kapcsolatos kialakult módszereket nem szabad elítélni, de fel kell mutatni a keresztény lehetőségeket is. Ha ebbe belealszunk, nagy hibát követünk el – hangsúlyozta, hiszen rengeteg embert érint és számuk ugrásszerűen nő. Nem a bűn oldaláról kell megközelíteni a témát, hanem a szeretet hangján kell szólni az érintettekhez, akik így az egyházak által kínált alternatívát is megszívlelik – zárta beszédét.
dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke szerint a család „hatalmas érzelmi biztonságot jelent, amiből egy életre meríteni tudunk”, a házasság pedig „nem mesterséges, hanem természetes intézmény”. A következő gondolatokat emelte ki, amelyet szerinte át kellene adni a fiatalok számára: A kereszténység nem test- és nem gyönyörellenes. Az egyház ellenzi a válást, de ez nem korlát, hanem annak örömhíre, hogy az ember képes az életre szóló szeretetre és a szabadság nem önkényes döntések sorozata és annál szabadabb az ember, minél több jót választ és nem minél több rossz döntést hoz. Számos javaslatot fogalmazott meg a családok érdekében, többek között: a gyermek vállalása elsősorban nem anyagi kérdés, hanem a „szívé”. A szív megtöltésének módjai pedig: családi imádságok, ifjúsági- és családcsoportok. Elmondta, hogy fontos látni életünk célját és tanulni a szeretet művészetét: családban, közösségben, szegények és betegek szolgálatában. A „Family mainstreaming”-ről elmondta: minden törvényt, rendeletet, gazdasági döntést érdemes átvizsgálni, vajon a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást segíti-e, ha nem, módosítani szükséges az intézkedést. A jegyes oktatás bevezetését javasolta, mindenkinek, a nem vallásos emberek számára is, akár állami szintű kezdeményezésként. Említette még a családi életre nevelés fontosságát az édesanyák segítését és a családbarát média szerepét: támogatni a családbarát műsorokat, korlátozni a destruktív tartalmakat. Véleménye szerint az emberi élet védelme érdekében az abortusznak nincs helye a normál egészségügyben.
dr. Fabiny Tamás, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint a család képe a Szentírásban nem idillikus, hanem reális: nem mindig harmonikus, van benne konkurencia, testvérharc, magánéleti bukás, családon belüli erőszak, magzatelhajtás, öregek kiszolgáltatottsága. „Realitás a bűn, az elesés, de van bűnbocsájtás és újrakezdés, amelynek terepe a család. A keresztények feladata ezt hirdetni”. Előadása a lelkész családok veszélyeztetett helyzetére fókuszált. Szükség van: őszinte beszélgetésekre (témák: munkahelyi kiégés, konfliktuskezelés, családon belüli erőszak), prevenciós intézkedési csomagra (akár kormányzati intézkedések révén), a fogyatékkal élők elfogadására és befogadására.
Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének elmondása szerint a 70.000 tagú kárpátaljai református egyházközösség legnagyobb kihívása az elvándorlás. Legfőbb eszközeik az imaközösség, a prevenciós programok. Fontos fizikai teret adni a családok számára, ugyanakkor észrevenni és segíteni a bajba került családtagokat. Az emberi méltóság kérdése kapcsán pedig a megoldás: gondozásba venni az elvándorlás árnyékéban hátrahagyott időseket.
dr. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség vezető rabbija előadása azt a jelenséget járta körül, hogy mára miért egyre népszerűbb a túlnépesedésre vagy „borzasztó világra” hivatkozva nem vállalni gyermeket. David P. Goldman „Hogyan halnak meg a civilizációk” című könyvére hivatkozva elmondta: a nyugati világra jellemző, Isten nélküli nihilizmus mentén nincs miért élni a rövidtávú materiális örömökön kívül, így nincs miért hosszú távban gondolkodni, tehát gyermeket vállalni sem. A természet mindenhatóságának és a születés véletlenszerűségének hirdetése szerinte a bálványimádás modernkori metamorfózisa. A rabbi elmondása szerint a kormányzati költségvetés általi pozitív környezet kialakítása fontos, de ennél fontosabb a lélek felkészítse, erősítése. Az előző felszólalókhoz hasonlóan, a rabbi is az egyházi közösségek erejében látja ennek biztosítását, hiszen a „példamutatás és az egymásra figyelés lélekerősítő”. Megemlítette, hogy az általa vezetett Óbudai Zsinagóga életében központi szerepe van a gyermekeknek: van családi közösségi tér és gyermekközpont – a gyerekek így nem a szülők miatt jönnek oda, hanem fordítva.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős korábbi miniszteri biztos szerint „Magyarországon ritka jó helyzet van, hiszen közös nevező a család”. Elmondása szerint a reformáció emlékévben kiemelt szerepe volt a családnak, ennek példája a Reformáció Gyermekei program. Úgy fogalmazott: a család egy értékalapú közösség, amit védeni kell és feltölteni a krisztusi szeretettel, amely „kimeríthetetlen forrás, örök utánpótlás”. Mint mondta, az egyházak ezt a stabil értékrendet valamint a megbocsájtás kultúráját képviselik, élik és hirdetik. Néhány példát említett: az istentisztelet, amely egy olyan közösségi alkalom, ahol minden korosztály együtt van, tehát egyben szocializációs színtér és a házasságok megerősítésének helyszíne is, a családbarát gyülekezeteket és egyházközösségeket. Kiemelte a női lelkészek sajátos szerepét: mivel „predesztináltak” a családbarát gondolkodásra, érdemes lenne komolyabban támogatni őket. Elmondta, hogy a családi életre nevelés oktatása a leendő lelkészek számára hasznos lenne.
Az egyházi programok a Családok évében blokk keretében dr. Herjeczky Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója bemutatta a 1997-ben Angliából induló, ma már 19 országban működő (és további hétben tervezett), nálunk legutóbb 100 településen, 325 programot felsorakoztató Házasság Hete Mozgalmat, amelynek célja a házasság megerősítése és jobbá tétele. Hungarikumnak számít a magyar rendezvény „arcai”, amelyek 2019-ben a Gorove házaspár lesznek.
Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnes, a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület szakmai felelőse bemutatta a katolikus egyház családokat támogató programjait. Beszélt a Szerelmi Kalandtúráról, amely a Házasság Hete kapcsán szervezett programok idei gyűjtőneve. Említette többek között a Családteológiai Intézetet és a Családi Egyetemet. Ismertette „A boldogság tanulható” nevű kurzusokat házasságra készülőknek és abban élőknek, elváltaknak, özvegyeknek, nagyszülőknek. Említette a lelkigyakorlatos hétvégéiket az abortusz okozta fájdalmak gyógyításáért, valamint az anyaság lelki sebeinek gyógyításáért. Ismertetett több programot, pl. TestTeo Program: hétvége II. János Pál pápa a test teológiájáról szóló tanítása alapján és a Családi életre nevelés (CSÉN) a boldogabb családokért programot.
Menyhárt Nikolett, a Kárpátaljai Református Egyházkerület programkoordinátora részletesen ismertette „A reformáció gyermekei” elnevezésű, nagyszabású egyházi, állami és civil összefogással megvalósuló programot, melyet az egészségügyi központok ingyenes szűrővizsgálatokkal, a civil szervezetek reklámkampányokkal, a presbitériumok egységes babacsomaggal, az imaközösségek rendszeresen könyörgésekkel támogattak. A program kiemelt részei voltak: a Testvér szeretnék program, a Megyei Nagykövetek (nagycsaládos édesanyák tanúságtétele), a Keresztmama támogatás.
Buda Annamária, az Országos Iroda Diakóniai Osztályának vezetője is felhívta a figyelmet arra, hogy azokról is gondoskodnunk kell, akik elcsúsztak és kiestek a családjaikból, valamint ő is kiemelten említette egy egyházi szolgálatot teljesítőket. Beszélt az „egyházi özvegység” jelenségéről és annak segítéséről, a diakóniai munkatársak támogatásáról, a munkatársak közötti családgondozás szükségességéről, a közoktatás szerepéről, a diakóniai szolgálatról és a gyülekezeti alkalmakról, ahova nemcsak a templomba járók látogatnak el.
Szilágyi Nóra, a CEDEK Izraelita Szeretetszolgálat vezetője részletesen ismertette a közösségen kívüli és közösségen belüli tevékenységeiket. Az előbbiek közé tartoznak: adománygyűjtés, családi segítségnyújtás, adománybolt, Spájz program (tartós élelmiszerek és napi étkezés a hajléktalanok és a nyugdíjasok számára), ösztöndíjprogram, állami gondozásban élők segítése (tavaly négy kiemelt gyermekotthont támogattak). Az utóbbiakra példa: a ráckevei családos hétvége, a mádi családos hétvége, családi és gyermekprogramok az Óbudai Zsinagógában, baba-mama klubok.
