A munkavállalók szabad mozgása – áldás vagy átok? 50 éves a munkavállalók szabad mozgásáról szóló EU-rendelet
2018. november 15-16-án került sor Salzburgban a MoveS-hálózat idei rendezvénysorozatának záró eseményére, melyen a KINCS nemzetközi munkatársa is részt vett. A hálózat a munkavállalók szabad mozgásának és ehhez kapcsolódóan a szociális ellátásokat illető kérdéseknek szenteli magát, az Európai Bizottság finanszírozza őket, tagjaik közé pedig valamennyi tagállam nemzeti képviselőket küld.
A rendezvény két napja alatt számos neves előadó ismertette kutatásait, nézeteit a munkavállalók szabad mozgásának más-más szempontjai kapcsán.
Michael Blauberger (Salzburgi Egyetem) a politológiai nézőpontot fejtette ki bővebben. Kutatása során hat különböző országban vizsgálta meg a szociális állampolgárság megvalósulását a jóléti-szocális ellátások és a munkavállalók szabad mozgásának lehetővé tétele viszonylatában.
Ezt követően Kyoko Shinozaki (Salzburgi Egyetem) a szociológiai nézőpontra világított rá. Az előadó úgy véli, a migráció kérdése helyett egyre inkább a mobilitás kerül a középpontba. Példaként megemlíti, hogy a folyamat olyan méreteket ölt, hogy egyes országokban, mint Lengyelországban, állásközvetítő irodákat hoztak létre a németországi munkavállalás elősegítésére. Ezután beszélt a transznacionális családokról, ahol egy vagy mindkét szülő más országban dolgoznak, mint ahol gyermekeik élnek. Ez úgynevezett „globális ápolási láncokhoz – global care chains” vezet, mivel az otthon maradt gyermekeket más személy (jellemzően nagyszülő, nagynéni vagy szomszéd) neveli, amíg az anya más országban esetleg szintén gyerekfelügyeletet végez (csak fizetség ellenében, idegen gyerekeknél). Shinozaki megemlíti a témában az apák szerepét elemző Lutz és Palenga-Möllenbeck (2010, 2016) kutatását, valamint saját 2015-ös kutatását is.
Josef Zuckerstätter (Arbeiterkammer Wien) a gazdasági nézőpontot világította meg. Ennek keretében bemutatta Ausztria be- és kivándorlásának idősorait, majd felsorolta a vándorlás leggyakoribb okait.
A nap későbbi szakaszában Franz Marhold (WU Wien) előadása következett a munkavállalók szabad mozgásáról és a családi juttatásokról. Az előadás középpontjában a magyarországi családokra való hatása miatt kiemelten fontos indexálás témája állt. Az előadó ismertette annak folyamatát, ahogy EU-s szinten változtak az alapelvek. Ezt követően több módszertani kifogást ismertetett, melyekre saját jogszabályukat alapozták. Zárásként többször is kiemelte, hogy véleményük szerint a nemzeti jogi szabályozásuk igenis követi a nemzetközi szabályozási folyamatot, még ha ezzel jelenleg tagállamok, sőt, maga a Bizottság sem ért egyet.
A második napon Wolfgang Kozak (Arbeiterkammer Wien) részletezte a kiküldetési irányelvet osztrák szempontból. Rögzítette, hogy Ausztria alapvetően fogadó ország csekély kiküldött munkavállalóval. Véleménye szerint a küldő ország gyakran nincs tisztában azzal, hogy szociális dömpinget okoz a fogadó országban. Így, ha a fogadó ország, bár alacsonyabb jutattásokat biztosít, amely azonban így is magasabb, mint a küldő országé, az egy megfelelő megoldás lehet. Azonban a nemzeti hatóságok nem hajlandóak elismerni a szociális dömpinget, amelyeknek EU-s jogi szintű változtatásokkal kell így érvényt szerezni. Ezért járható út vélelmezhetően csak az, ha az EU-s jogszabálytervezetek elfogadásán dolgoznak.
Ezt követően Martin Risak (Universität Wien) a Határokon átnyúló, virtuális térben folytatott munkavégzés – újabb európai munkajogi eset? címmel tartotta meg a rendezvény záró előadását. A virtuális munka két helyen történik egyszere: fizikailag egy országban, ugyanakkor virtuálisan, a munka célját tekintve egy másik országban. Példa erre egy magyar bérszámfejtő, aki egy osztrák vállalat számára végez munkát magyar otthonából. A virtuális munka népszerűségének munkáltatói szempontból számos oka van: alacsonyak a tranzakciós költségek, nincsenek utazási költségek, nem kell a munkavállalót elválasztani a családjától, a szociális és megélhetési költségek eltéréseiből hasznot lehet húzni. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez a gyakorlat nyomás alá helyezi a belföldi bér- és szociális juttatásokat (jelen esetben az osztrák piacot). Kérdés, hogy mit akarunk tenni ez ellen. Az előadó felvetette egy esetleges virtuális munkát szabályozó irányelv megszövegezését is.
