Kevesebb a gyermekvállalási korban lévő – portré készült a népesség helyzetéről
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete „Demográfiai portré 2018-Jelentés a magyar népesség helyzetéről” című tanulmánykötetének bemutatóján többek között az derült ki, hogy a mai fiatalok házasság–és gyermekpártiak. Az immár 4. alkalommal készült kiadványt Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója mutatta be. A tudományos elemzésekkel megalapozott és alátámasztott, valamint demográfiai ismereteket tartalmazó kötet az érdeklődő szakmai és laikus közönség számára egyaránt érdekes összefüggéseket tartalmaz. Egyik újdonsága az apaságról szóló önálló fejezet.
A kötet felkért hozzászólói Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Veres Valér, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, Vaskovics László, az MTA külső tagja, valamint Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) mb. elnöke voltak.
Spéder Zsolt elmondta: Magyarországon 2011 óta növekszik a termékenységi arányszám, ám a szülőképes generáció tagjai 25-35 ezerrel kevesebben vannak, mint azok, akik most lépnek ki a termékenységi korból. Összehasonlításképpen a skandináv országok közelítenek a reprodukcióra képes születésszámhoz, a déli-és a német nyelvű országok egyre távolabb vannak tőle.
A születéskor várható élettartam növekedése 1994-ben indult el, az elmúlt néhány évben viszont megrekedt. A szív- és érrendszeri betegségek a halálokok 50 százalékát teszik ki, hasonlóan magas arányú a daganatos betegségek miatti halálozás is. A Magyarországra beérkező bevándorlók száma 40 ezer körül volt, ide tartoznak azok is, akik külföldön születtek, de magyar állampolgárok. A kivándorlással összefüggésben kiderült: az elmúlt években 80-90 ezren hagyták el az országot, a növekedés üteme azonban lelassult. Legtöbben Ausztriába és Németországba vándoroltak ki. A statisztikák alapján 461 ezer magyar él az Európai Gazdasági Térség országaiban, összesen 580 ezren tartózkodnak tartósan külföldön.
Fűrész Tünde pozitív eredménynek nevezte, hogy az utóbbi években, 2010 és 2017 között majdhogynem megduplázódott a házasságkötések száma, ellentétben a 2002 és 2010 közötti időszakkal, amikor negyedével csökkent. Kiemelte, hogy a magyarok házasságpártiak, 10-ből 9-en a házasságot a legideálisabb párkapcsolati formának tartják. Egyértelmű csökkenés látható a válások esetében, „ az ezredforduló óta 2017-ben mondták ki a legkevesebb válást."- idézte Fűrész Tünde a kiadványban írtakat és tény az is, hogy a házasságok tovább tartanak. 2000 óta a 21-39 éves fiataloknak a duplája gondolja azt, hogy a házasság élethosszig tartó kapcsolat. Pozitívumként említette azt is, hogy a gyermekvállalási életkor kitolódása megállt és emelkedett a házasságban született gyermekek aránya. Elmondta, hogy a magyarországi gyermekvállalási kedv emelkedése az egyik legmagasabb arányú az Európai Unióban. Az pedig bizakodásra ad okot, hogy még mindig átlagosan több, mint 2 gyermeket szeretnének a fiatalok, azaz a tudatos gyermektelenség nem nőtt, hiszen továbbra is család- és gyermekpártiak magyarok.
Iskolai végzettség, lakóhely, illetve életkor szerint differenciálódás látható a születések tekintetében, ezek további vizsgálatokat igényelnek. Fontosnak tartja, hogy ne csak a határokon belül megszülető gyermekekről tudjunk, hanem a határokon kívül bárhol megszülető magyar gyerekekről is. Az idén elindult Köldökzsinór Programmal minden fél év alatti magyar származású kisgyermek után, szülessen bárhol a világban, igényelni lehet az anyasági támogatást és a Babakötvényt. Biztató, hogy október végéig 8153 gyermek után igényelték.
Kijelentette, hogy kevés szó esik a meddőséggel küzdő párok helyzetéről, akik aránya feltehetőleg egyre magasabb. A jelenség meghatározó lehet a gyermekvállalás szempontjából. Örömét fejezte ki, hogy a kiadvány külön fejezet szentel az apaságnak. Kifejezetten pozitívnak tarja, hogy a társadalom fele szerint az apáknak aktív szerepet kell vállalni a családban. Ugyan még mindig a hagyományos családmodell a meghatározó, ezért még többet kell foglalkozni az apák bevonásával a gyermeknevelésbe, a család mindennapi életébe. Külföldi példák is alátámasztják, hogy ott ahol a szülői szerepek jobban megoszlanak, a termékenység is jóval magasabb.
Kihangsúlyozta, hogy 2010 óta egy olyan komplex családtámogatási rendszer működik, amelyben a munkához kötött ellátások, illetve az alanyi jogon járók, együttesen segítik a családokat. Alapelv a hazai családtámogatásoknál, hogy minél stabilabb, kiszámíthatóbb és célzott legyen. A gyed-extra hatásával kapcsolatban konkrét számokat emelt ki, havonta 12 ezer körüli azoknak a száma, akik egyszerre kapnak gyed-et és mellette dolgoznak is. A magyar női foglalkoztatás az elmúlt 8 évben az egyik legnagyobb növekedést érte el európai viszonylatban - közölte Fűrész Tünde. További erőfeszítéseket kell tenni az atipikus, rugalmas foglalkoztatás tekintetében.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény kapcsán elmondta, hogy a Kopp Mária Intézet a közelmúltban végzett egy elemzést, amelyből az derült ki hogy a CSOK nem csak gazdaságélénkítő, hanem demográfiai hatással is bír, hiszen két szerződéskötésre jut egy gyermek vállalása. A bölcsődék kapcsán elmondta, hogy évről-évre folyamatosan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Az alapvető cél az, hogy azokon a településeken legyenek bölcsődék, ahol 40-nél több 3 év alatti gyermek van. A rendelkezésre álló számos hazai és uniós forrás támogatásával ezek a bölcsődék sorra jönnek létre. Kihangsúlyozta, hogy a magyar családtámogatási rendszer egyáltalán nem csak a háromgyermekeseket támogatja, például a családi adó és járulékkedvezmény duplázása meghatározó a kétgyerekeseknél. Látható, hogy az elvándorlás ütemének megállása és a hazatérők aránya is nőtt.
Véleménye szerint ahhoz, hogy a népességfogyás megállítható legyen, több tényezőre kell odafigyelni, nem lehet kizárólag csak a pronatalista, termékenységi központú megoldásokra hagyatkozni, nagyon fontos az elvándorlás mérséklése, illetve hogy nagy hangsúlyt kapjon a visszavándorlás elősegítése, ahogyan a halálozások számának a csökkentése is. Sok tekintetben a pozitív folyamatok elindultak - ahogy erre a Demográfiai portré is rámutat - , amelyek fenntartása a legnagyobb kihívás.
