Szociológiai kutatás a külhoni magyar családok körében és a Köldökzsinór Program

Az elmúlt évtizedekben a családi együttélés mintái átalakultak, a családformák pluralizálódtak Európában, s a külhoni magyar társadalmakban is. A 90-es évektől kezdődő gazdasági-társadalmi átalakulás a demográfiai folyamatokon belül a családformálódással kapcsolatos jelenségeket is érintette: csökkenő házasodási kedv és termékenység, fogyó- és elöregedő társadalomban. A korábban domináns házasságon alapuló családforma mellett növekedett az élettársi kapcsolatban élők, az egyszülős- és mozaikcsaládok és az egyedülállók aránya. Mindez megmutatkozik az együttélés intézményeiben, az életút szakaszainak sorrendjében, a különböző együttélési formák összetételében. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a 2018 a külhoni magyar családok év program keretében kérdőíves felmérést végzett négy magyar külhoni nagyrégióban.<br>A kérdőíves kutatás összesen 2600, 18-49 éves személy megkeresésével zajlott, akiket párkapcsolati, családi helyzetükkel kapcsolatban, továbbá családtervezési, gyermekvállalási hajlandóságaikról is kérdeztük. A kérdőíves vizsgálat a négy nagyrégióban: Erdély (1300 fő), Felvidék (500 fő), Kárpátalja (400 fő), Vajdaság (400 fő) reprezentatív mintán fel kívánja tárni a célcsoport párkapcsolatokkal, kiemelten a házassággal, a legelterjedtebb családformákkal, továbbá a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit. A KINCS-ben folyó elemzés a közösen kialakított kérdőív: IV. fejezete Együttéléssel, házassággal kapcsolatos kérdésekre, valamint az V. fejezete Családtervezésről, gyermeknevelésről és családtámogatásról szóló kérdésekre adott válaszok feldolgozását kívánja bemutatni.<br>

In recent decades, patterns of family cohabitation have changed and family forms have become more diverse in Europe, including among Hungarian communities beyond the borders. The economic and social transformations that began in the 1990s have also affected demographic processes related to family formation, including declining marriage rates and fertility, as well as population decline and ageing societies. Alongside the previously dominant marriage-based family model, the proportion of people living in cohabiting relationships, single-parent families, blended families, and single-person households has increased. These changes are reflected in patterns of cohabitation, the sequencing of life-course stages, and the composition of different forms of living arrangements. The Institute for Hungarian Minority Studies (NPKI) and the Mária Kopp Institute for Demography and Families (KINCS), within the framework of the 2018 “Year of Hungarian Families Abroad” programme, conducted a questionnaire survey in four major Hungarian regions outside Hungary.<br>The survey involved a total of 2,600 individuals aged 18–49, who were asked about their partnership and family situation, as well as their attitudes toward family planning and childbearing intentions. The questionnaire study aimed to explore attitudes toward relationships—particularly marriage—the most common family forms, and childbearing intentions in a representative sample across four major regions: Transylvania (1,300 respondents), Upper Hungary/Slovakia (500), Transcarpathia (400), and Vojvodina (400). The analysis conducted at KINCS presents the processing of responses to Chapter IV of the jointly developed questionnaire (questions on cohabitation and marriage) and Chapter V (questions on family planning, child-rearing, and family support).<br>