A Bokros-csomag hatása a jelenlegi születésszámokra

Demográfiai előzmények – Ratkó-hatás A Ratkó-korszak az 1950 és 1956 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése, mely időszak alatt az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme jelentősen megnőtt. Hét év alatt több mint 1 millió gyermek született az országban (Ratkó-gyerekek). Ebben az időszakban 1954-ben volt a legmagasabb az élveszületések száma, akkor 223 347 gyermek született, a teljes termékenységi arányszám (TTA)1 pedig 2,97 volt. Az úgynevezett Ratkó-unokák (1974-1979 között születettek), akik a Ratkó-gyerekek gyermekei, szintén sok gyermeket vállaltak. A szülői minta és a korabeli születésösztönző intézkedések következtében 1974-1979 között több, mint 1 millió gyermek született. Az 1974-es és 1975-ös élveszületések száma pedig kimagasló volt az adott időszakban. 1974-ben 186 288 fő, 1975-ben pedig 194 240 fő született az országban.<br>A teljes termékenységi arányszám 1974-ben 2,27, 1975-ben pedig 2,34 volt. Magyarország demográfiai történetében az 1974 és 1978 közötti időszak volt a legutóbbi, amikor a termékenységi arányszám a reprodukciós szint, vagyis a népesség fenntartásához szükséges szint fölött állt. Az ekkor megszületett gyermekek a 2000-es években lettek harmincévesek. 1994-1998 között összesen 530 575 fő született az országban, és ezzel az élveszületések száma jócskán elmaradt a várakozásoktól. Ez az időszak volt az, amikor a családokat súlyosan érintette a 1995-ben bevezetett Bokros-csomag. A rendszerváltást követő bizonytalan helyzet a születések számát eleve csökkentette, és ezt a helyzetet tovább rontotta, hogy 1995-ben jelentős családtámogatásokat vontak el a családoktól.<br>

Demographic Background – The Ratkó Effect<br>The term 'Ratkó era' refers to the half-decade between 1950 and 1956, during which population policy in Hungary was marked by a ban on abortion and the introduction of a tax on childlessness. These measures led to a significant increase in the rate of natural population growth. Over the course of seven years, more than one million children were born in the country who are often referred to as the 'Ratkó children.' The highest number of live births during this period occurred in 1954, when 223,347 children were born, and the total fertility rate (TFR) reached 2.97. The so-called 'Ratkó grandchildren' (those born between 1974 and 1979), the children of the Ratkó generation, also had relatively high fertility rates. Influenced by the example set by their parents and the pronatalist measures of the time, more than one million children were born between 1974 and 1979. The live birth numbers in 1974 and 1975 were particularly high: 186,288 and 194,240, respectively. The total fertility rate stood at 2.27 in 1974 and 2.34 in 1975. In Hungary’s demographic history, the period between 1974 and 1978 was the most recent time when fertility rates exceeded the replacement level required for population stability.<br>